Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
megbízottat illeti, az 1798. évi dokumentumok közül neve gyakrabban szerepel azokban, amelyek a munkaerő biztosítására vonatkoznak, mint azokban, amelyekben a pénzügyi kérdésekről esik szó. A részvényesek 1798 jauárjában megtartott évi közgyűlése után, amikor Apponyit megbízottként megerősítették új tisztségében, egyik első lépését a munkaerő biztosítása érdekében tette. Levéllel fordult Magyarország nádorához, továbbá Alvinzi báróhoz, Magyarország tábornok-parancsnokához, csakúgy mint Pest, Tolna, Baranya, Csongrád, és Torontál vármegye hatóságaihoz, valamint Jazig és Kumana kerületekhez, „hogy minél több katonát küldjenek, akiket már most nélkülözni tudnak, és küldjék el a csatornára mindazokat a mezőgazdasági munkásokat, akiket bármiképpen is fellelhetnek", hogy meggyorsítsák az építést. Apponyi ezután február 14-én, a három igazgató: Heppe, Redl és Heimerle, továbbá Tschoffen és Reiter részvényesek, valamint Maillard ezredes jelenlétében több órás értekezletet tartott, amelyen azt a szakmai kérdést vitatták meg, célszerűbb-e és hasznosabb-e a társaság számára, ha az építőhelyre átvezényelt katonák megtartják katonai státusukat, vagy kapjanak szabadságot és lépjenek alkalmazásba a csatornánál. Ez utóbbi esetben teljesítmény szerint dolgoznának és a kiásott föld meny- nyisége alapján kapnák bérüket. „Komoly meggondolás és különféle kalkulációk" alapján arra a következtetésre jutottak, hasznosabb lenne, ha a katonákat szabadságolnák, mintha csupán átvezényelnék őket. Redl feladatául szabták ugyanakkor, hogy útban Bácska felé, látogassa meg Budán Alvinzi tábornokot és vitassa meg vele ezt a kérdést.69 Bécsi tartózkodása alatt Redl más intézményeket is felkeresett és bátorító ígéreteket kapott, úgyhogy Heimerle a részvényesekhez küldött márciusi jelentésében kifejezhette reményét, hogy hamarosan lesz elegendő munkás az építőhelyen.70 Az új igazgatóság erőfeszítéseinek, valamint a munkaerő mozgósítására tett hatósági intézkedéseknek köszönhetően márciusban már vagy 3 000 munkásuk volt, többnyire Bácska vármegyéből. A többi vármegyéből az ígéretek ellenére senkit sem küldtek márciusban, de Redl bízott benne, hogy hamarosan megérkezik 3 000 munkás. Csakhogy ezek nem maradnak tovább 14 napnál. A vármegyei hatóságoknak a jelek szerint sok nehézséget kellett leküzdeniük a munkaerő mozgósításakor. A munkások tulajdonképpen kényszerrel mozgósított jobbágyok, való69. C. U., Nr 735., 1798. IV./156. sz„ 214—220. föl. 70. Ugyanott. 356
