Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása

megtudjuk, hogy 1798 nyarán Verbász környékén az egyéb betegségek mellett egy újabb súlyos járvány ütötte fel a fejét, valószínűleg fertőző sárgaság.42

6. AZ ÉPÍTÉSI VEZETŐSÉG SZABÁLYZATA

Az új igazgatóság és a királyi megbízott korlátlan felhatalmazást kapott a részvényesektől és az udvartól arra, hogy a munkaerő és a pénzeszközök problémáit jobban megoldhassák, mint elődeik, s így meggyorsíthassák a csatornaépítést. A fennmaradt okmányok alapján ilyen szempontból is eléggé részletesen feleleveníthetjük az igazgatóság tevékenységét 1798 január végétől az esztendő befejeztéig, amit nem tehetünk meg a csatornaépítés 1793-ban történt megkezdése és a Kiss fivérek leváltása közötti időszak esetében. A jelekből ítélve a Kiss fivérek, hozzákezdve az építéshez, csupán pénzügyi számvevőségeket hoztak létre és egy globális anyagkönyvelőséget; magáról a munkáról és az építés okozta problémákról alighanem senkit sem tájékoztattak.43

Az új igazgatóság, átvéve feladatát, új utakon indult el. Nagyobb rendszerességgel és jobb munkaszervezéssel látott neki ennek az összetett és nagy feladatnak.

Heppe, Redl és Heimerle igazgatók már február első napjaiban »két hosszú megbeszélést tartottak«44 Bécsben, és elfogadták az építési vezetőség jövőbeni munkájáról és minden egyes tagja kötelességéről szóló szabályzatot.45 A szabályzat 34 szakaszból áll. Mindhárman aláírták már 1798. február 8-án. Az volt a célja, hogy kitűzze a legfontosabb feladatokat és megszabja külön minden igazgató illetékességét. Az építési szolgálat feladatait az igazgatók az alábbi hat alapvető pontban fogalmazták meg:

1. Hitelbeszerzés és a központi pénztári szolgálat megszervezése,

2. Pénzügyi és anyagkönyvelés a helyszínen,

3. Tudományos-szakmai irányítás,

42. C. U„ 33. füzet, Nr 737., 1800. II./2. sz„ 25—30. föl. Németül: „hitziges Gallfieber”.

43. C. U„ 33. füzet, Nr 736., XII./88. sz., 95—101. föl. — Redl a bécsi igazgatósághoz küldött jelentésében közli, hogy csak azt jegyezték fel, hogy mennyi anyagot, de nem hogy mennyi pénzt költöttek el a csatorna egyes műtárgyaira.

44. C. U„ 33. füzet, Nr 735., III./213. sz„ 214—220. föl.

45. Ugyanott, 202—214. föl. Az igazgatók a szabályzatot jegyzőkönyvnek nevezték, előttünk ismeretlen okokból.

346