Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
zsilip nem lesz hajózható, ha a víz szintje azon a magassági alapponton marad, amelyet előirányoztak." Mivel a verbászi hajózsilip túl magasan van, felfelé, Kúla és Sztapár irányában a gátak túlságosan alacsonyak.3 Heppe azt is megállapította, hogy a sztapári hajózsilip is három láb és két vonallal feljebb van a kelleténél. Igaz, ennek csak az az egy negatív következménye lesz, hogy a csatornából nem lehet teljesen kiengedni a vizet, mivel a csatorna alját négy lábbal (199 cm) magasabbra ásták, mint a hogy eredetileg tervezték. Ha Gmehling számításai pontosak, akkor nincs más hátra, mint egy ötödik hajózsilipet építeni, mégpedig Szenttamásnál, vélekedett Heppe, mielőtt azonban a végleges javaslattal előállt volna, óvatossággal úgy döntött, hogy még egy ellenőrző nivellálást végez. Nem vonva kétségbe Gmehling megbízhatóságát és becsületességét, mégis szükségesnek tartotta a Verbász és Földvár közötti szakasz nivellálásának megismétlését egy állami szolgálatban levő mérnök jelenlétében. Javasolta, hogy ez Quits Bácska vármegyei mérnök legyen. Gmehling kimutatásai szerint a csatorna 14,5 mérföld hosz- szú, nem pedig 13 és egyharmad, ahogyan a Kiss fivérek állították az uralkodóhoz intézett 1793. március 1-i beadványukban.4 Heppe utasítására 1798. július 12-én megismételték a nivellálást. így arról tájékoztathatta a bécsi igazgatóságot, hogy Sátor mérnök beszámolt neki a mérések eredményeiről, amelyeket Quits vármegyei mérnök ellenőrzése alatt végeztek el. Heppe ezt teljesen megbízhatónak találta és közölte a bécsi igazgatósággal, hogy a verbászi gát felső küszöbe, amelynek a szintje Froon számítása szerint 74’ (láb) 0” (hüvelyk) és 0’" (vonal) kellene hogy legyen, tulajdonképpen 70’9”, vagyis 3 lábbal, 2 hüvelykkel és fél vonallal (1 m) magasabb.5 3. Ugyanott. 4. C. U„ 33. füzet, Nr 736., 1798. XI./142. sz., 65—72. föl. — Heppe, miután visszatért a csatornaépítésről, június 22-én Heimerle útján megrendelte a geodéziai mérőműszereket, amelyekre az építésnél szüksége volt. Ezeket a bécsi „Mechanikusnál" Voigtlaendnernél, a máig is meglevő cég alapítójánál rendelték meg. (U. C., 33. füzet, Nr 736., 1798. VIII./118. sz., 14—25. föl.) A műszerek az év augusztus 6-án érkeztek meg Zomborba, ahol Gmehling vette át őket. (U. C., Nr 736., 1798. XI./142. sz., 73—79. föl. 5. C. U., 33. füzet, Nr 736., 1798. XI./142. sz., 65—72. föl. 333
