Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XI. fejezet. A csatorna építése az új igazgatóság irányításával. A részvényesek 1798. évi közgyűlése
ismeretlenek azok a nehézségek, amelyekkel Ausztria első nagy kapitalista részvénytársasága küszködött, s ezért a széles közvéleményt is tájékoztatni kellett mindarról, amit a privilegizált hajózási társaság konszolidálódása érdekében tettek, hogy ezáltal megszilárdítsák a társaság tekintélyét és megjavítsák hitel- képességét. A cikk szövegét, amelyet a jelenlevők elfogadtak, e jegyzőkönyvhöz csatolták olyan dokumentumként, amelyet a részvényesek fogadtak el. A jegyzőkönyv még egy, számunkra igen jelentős részt tartalmaz: a részvényesek teljes névsorát, akik aláírták az igazgatóságnak adott felhatalmazást. A névsor alapján még néhány olyan következtetést vonhatunk le, amely különösen jelentős a soknemzetiségű feudális osztrák birodalom gazdasági viszonyai szempontjából. Mindjárt szembetűnik az a tény, hogy a részvények nem voltak anonimok; a tulajdonosok nevére szóltak. Közülük csak néhánynak volt több részvénye; ezek általában a családfő nevére, ritkábban a feleség vagy a gyermekek nevére szóltak. Ismertetjük a részvényesek számára vonatkozó adatokat, vizsgálódásunkat néhány családra korlátozva. A privilegizált hajózási társaságnak 31 nagy részvényese volt. Ezek 50 darab, egyenként 5 000 rajnai forintra szóló, tehát igen nagy értékű részvény tulajdonosai voltak. Néhány nagybirtokos családnak — ezek száma nem haladta meg a hatot — több részvénye is volt. Huszonötnek egyetlen részvénye volt. Mennyi részvényt birtokolt a hat legnagyobb részvénytulajdonos? A lista alapján és egyszerű matematikai művelettel kiszámíthatjuk, hogy a hat részvényes 16 részvényt vásárolt, ami azt jelenti, hogy a részvényesek 16 százalékánál volt a nagy részvények 32 százaléka. S mivel minden egyes részvény egy szavazatot hozott, ezáltal a legnagyobb részvényeseknek volt a legnagyobb a befolyásuk is. Ezenkívül az említett hat részvényes mindegyike felhatalmazást kapott, hogy még néhány társát képviselje. így például a befolyásos Dietrichstein hercegnek a maga három szavazata mellett még két szavazata volt a Harrach grófi családból származó két rokonának a felhatalmazása alapján. Mindent összevetve, a szóban forgó hat részvényes 27 szavazattal rendelkezett, míg a többi 25 részvényesnek 23 nagy részvénye és kevesebb szavazata volt, ezáltal hátrányosabb volt a helyzete, mint a legnagyobb és a legbefolyásosabb részvényeseké. A fentiek kapcsán figyelmet érdemel még két rendelkezés abból a meghatalmazásból, amit a részvényesek az igazgatóságnak adtak. Tekintve, hogy a legnagyobb és a leghatalmasabb arisztokraták köréből való befolyásos személyekről volt szó, akikre nem terjedt ki a rendes bírósági hatóságok illetékessége, 328
