Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében
Ezt a határozatot a szállítási ár határozta meg. A Bécs és Eszék közötti szárazföldi szállítás ugyanis (bécsi] mázsánként 2,25 forintba került, míg a folyón csak 0,25 vagy 1 forintba, a hajózás irányától függően.8 Természetes tehát, hogy a hajózási kérdések a bécsi uralkodó körök érdeklődésének homlokterébe kerültek. A XVIII. század ötvenes éveinek végén, amikor a svábok Bánátba és Bácskába telepítésének második, legerősebb hulláma még folyamatban volt, az áttérés a külterjes állattenyésztésről a belterjes földművelésre, amely az autochton lakosságon alapult, már kiviteli többletet eredményezett, a központi hatalom újabb erőfeszítéseket tett, hogy a külkereskedelem részére folyami utat biztosítson a Közép-Dunától az Adriai-tengerig. Ezen a téren két fontos vállalkozás érdemel említést. Az elsőt Schley kapitány vezette. Az udvari kereskedelmi igazgatóság utasítására 1758-ban Temesvárról indult három — búzával, szárított hússal és szalonnával megrakott — hajóval, azzal a feladattal, hogy a Bega-csatornán, a Tiszán, a Dunán, a Száván és a Kupán Karlovacig hajózzon. Utazása idején a határőrparancsnokságok támogatását élvezte. A hajóterhet Karlovac- ról a meredek Karolina úton Rijekára szállította. Habár nem ismeretes Schley kapitány jelentése, az utazáson szerzett tapasztalatot Bécs a folyami utakon uralkodó helyzet és javítása lehetőségeinek megállapítására használhatta fel. M. Kostic véleménye szerint Schley kapitány »utat nyitott a Duna-medence és az Adriai-tenger között a nagykereskedelemnek, amelyet a vasút tett tönkre.«9 — Természetesen tökéletesebb technikai tulajdonságainak köszönhetően, a Duna-medence gazdasági fejlődésének érdekében. Egy évvel később, 1759-ben, a Bega-csatorna újjáépítésével egyidejűleg az udvari kamara támogatásával megalapították a kereskedelmet fellendítő temesvári privilegizált társaságot, amelynek a mezőgazdasági termékek, elsősorban a gabonafélék kivitele volt a feladata a Kvarner-öblön át Nyugat felé, Spanyol- országba, Portugáliába és Franciaországba. A Bega-csatorna újjáépítését Maximilian Fremaut holland mérnök végezte el. Ezt követően Bécs utasítására beutazta a Szávát, a Kupát, a Karolina utat, majd Trieszt, Rijeka és Kraljevica kikötőket, és javaslatait átadta Mária Teréziának. A holland vízszakértő észrevételei és indítványozásai alapján 1762. május 25-én rendeletet küldtek Perlass de Rialpnak, Bánát akkori helytartójának, a gabonakeres8. M. Kostic, i. m., 259—260. o. 9. Ugyanott. 31
