Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
el is küldték az uralkodónak.13 Az ülésen jelen volt Kempelen Farkas is, az az általunk már ismert szakember, aki gyakran volt előadó a hidrotechnikai és közlekedési problémákról folyó vitákban. A vita során a társaság képviselői Krajna megjegyzésével kapcsolatban tájékoztatták az udvari kamarát a szakértői bizottság kérelméről, hogy a Kupa csatornázási munkálatai során kötelezően viseljenek gondot a Metlikánál levő hídról és hogy a társaság vállalja azt a kötelezettséget, hogy a híd átépítését saját költségén végzi el. A társaság képviselői azonban egy új, műszaki szempontból igen érdekes javaslattal álltak elő. Az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák, a Kupa medre Metlikánál érintetlen kell hogy maradjon, és így felesleges a híd átépítése. Ennek érdekében javasolták, hogy a Kupának Karlovactól északra és nyugatra fekvő nagy ívű kanyaréit küszöböljék ki és rövidítsék le a vízi- utat, azzal, hogy a Dobra folyót Karlovactól délre csatornával összekötik a Kupával, mégpedig ott, ahol a két folyó a legközelebb van egymáshoz. A projektum abban az időpontban, amikor elfogadásra javasolták, tulajdonképpen még csak a felmérés szakaszában volt. Nagy nehézséget okozott, hogy az elképzelt csatorna útját két hegy szelte át. Ezeken keresztül alagutat kellett volna ásni, hogy a csatorna vizét elvezessék.14 Az udvari kamarai igazgatóság, figyelembe véve a Krajná- ból és Stájerországból utólag befutott beadványokat, figyelmét öt elvi kérdésre összpontosította. Az első arra vonatkozott, hogy a Kupa szabályozása ellen felhozott érvek valóban olyan jelentősek-e, hogy a kiváltság odaítélését el kell, vagy legalábbis ajánlatos elhalasztani. Az udvari kamarai igazgatóság a világosan megfogalmazott kérdésre válaszolva hangsúlyozta, elegendő egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy az ember megbizonyosodjon róla, Bánát, Bácska és Szlavónia csak úgy tudja sikeresen kiszállítani mezőgazdasági termékeit, a határvidék pedig erdeinek fakincsét, ha a Száván és a Kupán át megnyitják az utat az Adriai-tengerig. Magyarország nyugati vármegyéi, amelyeknek ugyancsak van mezőgazdasági termékfeleslegük, termékeiket 13. C. U., Nr 734., 1796. 1V./233. sz., 121—122. föl. — A kamarai igazgatóság öt tagja nem vett részt az ülésen. Az előadó, mint mindig, Sem- sey volt. 14. A csatornának erről a változatáról, amely alagutat irányzott elő a Dobra és a Kupa folyók között, szó van monográfiánk VII. fejezete 3. lábjegyzetében és a XIV. fejezet 13. lábjegyzetében. Lásd a Kiss fivérek térképét: NB 285 c82/6. 256
