Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
ményét, és ezt beterjesztették az uralkodónak abban az óhajukban, hogy meggyorsítsák a végleges döntést. Maga az a tény, hogy a tervezettel két tartományi kormány is szembehelyezkedett, először is azt bizonyítja, hogy a bécsi kormánynak a XVIII. század egész folyamán kifejeződő centra- lisztikus törekvései ellenére a Habsburg-birodalom egyes országai és tartományai között még igen éles ellentmondások és egyenlőtlenségek voltak. Másodszor pedig azt, hogy a privilegizált hajózási társaság új tervezete jóval meghaladta a Közép- -Duna-medence érdekeit. — Hogy konkrét betekintést nyerjünk ezeknek az ellentmondásoknak a természetébe és tartalmába, és hogy ilyen szemszögből világíthassuk meg a társaság javaslatát, részletesebben ismertetjük Krajna és Stájerország megjegyzéseit, s ezzel párhuzamosan az udvari kamarai igazgatóság álláspontját a két tartomány fenntartásaival kapcsolatban, valamint a kamara egyes tagjainak eltérő véleményét. A krajnai tartományi kormány megjegyzéseit és ellenjavaslatait a bécsi központi szervekhez intézett már említett beadvány részletesen ismerteti, rövidített formában pedig a kamarai igazgatóság szakértői jelentése. Hogy megismerjük a krajnai szervek álláspontját és az udvari kamara ezzel ellentétes nézeteit is, mindkét dokumentumot bemutatjuk. A krajnai tartományi kormány tömören, de határozottan fogalmazta meg a kereskedőréteg nézeteit, miszerint ,,e javaslatnak (a Kiss fivérek tervezetének — N. P. megjegyzése) megvalósítása, ha nem szabnak neki megfelelő határokat,6 elkerülhetetlen károkat okoz a legfelsőbb kincstárnak, a ljubljanai és a trieszti tartománynak és kereskedőrétegnek”. Ezután jóval részletesebben ismerteti Joseph Schemerl mérnöknek, az építészeti igazgatóság vezetőjének projektumát. Tulajdonképpen az ő javaslata alkotja a beadvány gerincét és lényegét. Az ismert szakember vitathatatlan tekintélyével igyekeztek alátámasztani a ljubljanai kereskedők és a krajnai hatóságok követelését.7 Schemerl elaborátuma elején részletesen tárgyalja azokat a „súlyos következményeket”, amelyekkel a Kiss fivérek ter6 ..........wann demselben nicht die gehörige Schranken gelegt werden..." U . C., Nr 234., N./233. sz„ Nr 670., 93—103. fol. 7. Az udvari kamarai bizottság jelentésében közli, hogy Joseph Schemerl, az építészeti igazgatóság vezetője ......Belső-Ausztriában általában olyan hírnek örvend, hogy javaslatai elfogadhatók és hogy terveit sikeresen valósította meg" (Ugyanott, 73—93. fol.). Schemerl évekig dolgozott a krajnai folyók hajózhatóvá tételén. 1810-ben ezen a címen jelentetett meg egy füzetet: „Vorschläge zur Erleichterung und Erweiterung der inländischen Schiffahrt und der Handels in dem Erbkaiserthum Österreich". 251
