Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
tartóság, még mielőtt a társaság felvetette volna ezt a kérdést, javasolta a bécsi adminisztrációnak, hogy az említett alapból bizonyos összeget különítsenek el a hajózható utak karbantartására. Azt a választ kapták, hogy jelenleg ez lehetetlen, mert az alapból minden pénzt a katonai költségek fedezésére fordítanak. Ha folyósítanának is bizonyos összeget a folyók tisztítására, ezt nem lehet csupán a Duna és a Száva tisztítására fordítani, így hát már ezért sem lehet elfogadni a kérvényt. Arra kell törekedni, hogy a két folyó említett szakaszait rendszeresen és a szokásos módon tisztítsák.45 Más a helyzet a Kupa Sisak és Karlovac közötti szakaszával, mert a budai bizottság véleménye szerint itt sokkal nagyobb akadályok vannak, ezért mielőbb el kell végezni a munkálatokat, bár ez nem kis nehézségekbe ütközik, egyebek között azért, mert a folyó több adminisztratív-jogi területet szel át.46 Az említett okokból a budai bizottság kérte a társaságtól, hogy részletesen határozza meg a Kupa megtisztításának költségeit. Ezután majd áttanulmányozzák a problémát, és az említett alapból előteremtik a szükséges pénzt. A társaság kifejezte készségét, hogy a költségek egy részét maga fedezi, ha szavatolják neki, hogy hozzálátnak a Száva és a Duna tisztításához. A bécsi bizottság, ha el is fogadta a budai bizottság érveit, mégis azon a véleményen volt, hogy nemigen szálíthatnak a vármegyék megértésére, különösen ott nem, ahol a tisztítás bonyolult és költséges munkát igényel. Ezért arra kérte a társaságot, hogy készítse el nemcsak a Kupa, hanem ugyanígy a Duna Pesttől délre eső szakasza megtisztításának költségvetését is, továbbá a Száváét, és a Tiszának a Szegedtől délre eső szakaszáét. A bizottság azt az elvet vallotta, hogy a kereskedelemnek, ha fejlődését óhajtják, megfelelő utakat kell biztosítani. Ami Pestet és Szegedet illeti, e két várost tartotta Magyarország két legfontosabb kereskedelmi központjának. A bécsi udvari bizottság tágabb látószögből mérlegelte az ügyet, mint a budai. Eleget téve az adminisztráció kérésének, a társaság az alábbi költségvetést terjesztette a vontatóutak megjavítására, az 45. Heppe Sztaniszlónak az 1795. dec. 12-i, a budai Helytartótanácshoz intézett elaborátumából tudjuk, hogy a folyók megtisztítását Zágráb vármegye 1795. szept. 29-i ülésén vitatták meg, és vita tárgyát képezte a két említett intézmény között. Zágráb vármegye nem utasította el, hogy gondoskodik a folyók hajózhatóságáról. Csupán ingyenes épületfát kért a kincstári és az uradalmi erdőkből, hogy megjavíthassa a hidakat és a vontatóutakat, illetve hogy újakat építsen. MOL, HTL, 14. Commerciale, 2. föl., 2. szakasz. 46. Zágráb vármegye felmérése szerint a Kupán Sisaktól Karlovacig meg kellett javítani a 42 meglevő hidat és 72 újat kellett építeni, megtisztítani a part menti sávot a fáktól és betömni a vízmosásokat. MÓL, HTL, 14. Commerciale, 2. föl., 2. szakasz. 243
