Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
moly aggodalmának adott hangot, hogy abban az esetben, ha szavatolják az említett mennyiség kivitelét, elkerülhetetlenül kellemetlen bírósági viszályokba keveredik majd a társasággal minden olyan esetben, amikor felső hatalom miatt mégis meg kell tiltani a kivitelt. A magyar kamara szintén azt tanácsolta, hogy a végső döntés meghozatalakor vegyék figyelembe mind Magyar- ország, mind a monarchia többi része ellátásának érdekeit. A helytartóság és a kamara egyébként támogatta a budai bizottságnak azt a nézetét, hogy az új víziúton való szállítás jogát nyomatékosan szavatolják minden exportőrnek. A fenti kérdésekben állást foglalt a krajnai elöljáróság és a rendi gyűlés is. Magukévá tették a magyar helytartótanács és a magyar kamara fenntartásait, azzal a kiegészítéssel, hogy »az idén is (1795-ben — N. P. megjegyzése) bebizonyosodik, hogy a nincstelenséget és az éhínséget (Krajnában — N. P. megjegyzése) csakis magyar búzával enyhíthetik«, s ezért Krajna igen gyakran az uzsorások spekulációinak az áldozata, s emiatt szüksége van a magyarországi gabonasegélyre. A krajnai adminisztratív és rendi hatóságok azonban beleegyeztek abba, hogy szavatolják az egymillió pozsonyi mérő gabona kiszállítását, de csak azzal a feltétellel, hogy ugyanakkor létrehozzák a privilegizált gabonakereskedelmi társaságot, amelyről — közölték — Kiss Gábor kapitány tájékoztatta őket. A privilegizált hajózási társaság képviselői, akik részt vettek a bécsi vegyes bizottság együttes ülésén, látva az egyöntetű ellenállást, elálltak elsődleges követelésüktől, és szóbelileg javasolták, hogy a kivitelt csak addig szavatolják számukra, míg a gabona ára egyes, külön meghatározott területeken nem haladja meg az állami szervek által hivatalosan, előre meghatározott árszintet. A bécsi bizottság azonban ezt a javaslatot is elutasította, mert nem akarta az állam kezét előre megkötni egy kötelezettséggel, amelyet, ha rossz lesz a termés a kiterjedt Habsburg-biroda- lom valamely vidékén, és éhínség fenyeget, úgyis meg kell szegni. Azt állította, hogy »a társaság könnyen megtalálja az utat és a módot, hogy a piaci árakat néhány területen a saját belátása szerint alakítsa ki, és ezzel szavatolja az akadálytalan kiszállítást még olyan esetekben is, amikor más vidékeken hiány és drágaság uralkodik«. Ami az állami adminisztrációt illeti, szem előtt kell tartani, hogy olyan helyzetek is előállhatnak, amikor haladéktalanul és sürgős intézkedésekre lesz szükség, hogy megakadályozzák az általános áremelkedést a monarchiában. A bécsi udvari bizottság, figyelembe véve a gabonakivitel kivételes fontosságát Magyarország gazdasái fejlődése szem232
