Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
túlméretezett egy olyan országban, konkrétan Magyarországon, ahol az átlagos évi termés 50 millió pozsonyi mérő gabona, vagyis 2 millió 100 ezer métertonna.39 A kiváltságos hajózási társaság kérését a budai vegyes bizottság hathatósan támogatta, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a nagy kiterjedésű magyarországi földeken, figyelembe véve a termékeny földet és a kedvező időjárási feltételeket, az agrotechnika akkori állása szerint el lehet érni olyan búzatermést, amely nemcsak a saját lakosság élelmezésére lesz elegendő, hanem jelentős kivitelt tesz lehetővé a Habsburg-birodalom szomszédos országaiba. A bizottság ehhez hozzáfűzte, hogy Magyarországon még növelni is lehet a gabonatermesztést, mert nagy földterületek nincsenek megművelve, ugyanakkor a mezőgazda- sági termelés módja »még mindig távol van a tökéletestől«. Nemcsak hogy Magyarországon nagy földterületek nincsenek megművelve, hanem lakosai nem is élvezik azt az életszínvonalat, amelyet a termékeny föld lehetővé tenne. Mivel magyarázható e két jelenség? A bizottság válasza igen világos és félreérthetetlen volt: »Nyilvánvaló, hogy a mostani árak mellett a földműves nem kap kielégítő jutalmat munkájáért, s ezért szorgalma csakis a maga számára szükséges élelmiszer megtermelésére korlátozódik. Hogy fellendítsék a jólétet a királyságban és a monarchiában, lehetőséget kell teremteni a termelőnek, hogy termékfeleslegét minden akadály és megkötés nélkül értékesíthesse külföldön. A számos akadály miatt, amelyek a Dunán és a Fekete-tengeren át folytatott kivitelt az Oszmán Birodalomban uralkodó ismert körülmények közepette megnehezítik,40 ezt csakis az Adriai-tenger kikötőin át való akadálytalan közlekedéssel érhetik el«. A budai bizottság annyira biztos volt a Kiss fivérek harmadik projektumának hasznában, hogy ennél világosabban már nem is fogalmazhatott. Figyelmet érdemel a budai bizottságnak az Oszmán Birodalomra vonatkozó megjegyzése. Az általános elmaradottság, különösen a közbiztonság hiánya a Közép-Duna-medence gazdasági szükségleteinek szemszögéből nézve volt ezúttal lényeges. Törökország Európa többi részéhez viszonyítva jelentősen elmaradott volt, stagnálása nemcsak magában Törökországban akadályozza a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődését, hanem ugyanígy akadályozza a gazdaság fejlődését és a gazdasági javak 39. A pozsonyi mérőnek métermázsára vagy tonnára való átszámításakor abból indultunk ki, hogy egy mérő búza 42 kg, ami csekély hektolitersúly. A tervezők és a hatóságok azonban egyaránt ezzel számoltak. Lásd a 9. lábjegyzetet. 40. Kiemelés N. P. 228
