Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
A kiváltságos hajózási társaságot Apponyi gróf, Kempelen Farkas és Redl udvari tanácsos képviselte, továbbá Kiss Gábor. Redl nevével most találkozunk először. A társaság és nem a kamara képviselőjeként most először jelent meg az ülésen Kempelen. A vegyes bizottság jegyzőkönyve 16 pontot tartalmaz, amennyit a kiváltságos hajózási társaság március 15-én átadott beadványa is. A két dokumentumban a problémák sorrendje azonos. A jegyzőkönyv tartalmazza a többi intézmény megjegyzéseit és javaslatait is. A bizottság mint az uralkodó iránti felelősség közvetlen intézménye, minden napirendi pontot és minden megjegyzést megvitatott, ajánlásokat és javaslatokat fogadott el, figyelembe véve minden nézetet és a gyakran homlokegyenest ellentétes érdekeket is. A közös jegyzőkönyv egy-egy pontját megemlítve és elemezve, részben megváltoztatjuk sorrendjüket. Az egyes kérdések jelentősége és súlya, valamint egymáshoz való kapcsolódásuk és belső logikájuk alapján rendezzük el az anyagot. A bécsi vegyes bizottság mindenekelőtt az új szárazföldi és víziót jellegzetességeivel és paramétereivel kapcsolatos alapvető problémákat vizsgálta meg, valamint azt az elvi kérdést, hogy a Kiss fivérek projektumát egyáltalán elfogadják-e vagy sem. Döntését jelentősen megkönnyítette az a tény, hogy a megkérdezett intézmények már előzőleg fenntartás nélkül elfogadták a projektumot, és teljes elvi támogatásukról biztosították. Mi több, javasolták az udvarnak, hogy lehetőleg minél több kedvezményt és hathatós támogatást nyújtson a kiváltságos hajózási társaság, hogy az új közlekedési útvonal minél előbb elkészüljön. Ilyen szempontból jellemző volt a budai helytartóság és a magyar kamara képviselőiből összeállított vegyes bizottság álláspontja. Rámutatva a vállalkozás »kivételes hasznosságára«, külön kiemelte, hogy már régen megérett az az elképzelés, hogy a Kupát hajózásra alkalmassá kell tenni és e célból már több ízben is felderítő munkálatokat végeztek a terepen. Eddig csak azért nem végezték el a szabályozást, mert ez »hatalmas költségeket« igényel. A rijekai adminisztráció és az ottani kereskedőréteg elfogadva és általánosságban támogatva a javaslatot, azt kérte, hogy ha a Kupa szabályozását nem lehet sürgősen elvégezni, akkor a társaság legalább a tengeri kikötőktől a Brod na Kupiig s innen Karlovacig vezető szárazföldi utak építéséhez lásson mielőbb hozzá, mert a Karolina úton drága és kényelmetlen a szállítás. Minden jel szerint a rijekai Anton Gnamb mérnök projektumát 221
