Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
a kamarai igazgatóság 1795. június 5-én kelt levelében feladatul szabta a krajnai helyi kormányzatnak, hogy ne gördítsen akadályt, ellenkezőleg, nyújtson segítséget Anton Gnambnak, a rije- kai adminisztráció mérnökének és a mérnök munkatársainak, akiket azzal bíztak meg, hogy vizsgálják meg a Kupa környékét a Kiss fivérek projektumával kapcsolatban.22 Megkapva a bécsi utasítást, a krajnai rendi képviselet (Ständische Verordneten Stelle) felhívta a tartományi elöljáróság figyelmét, hogy a Kupát már egy évvel korábban feltérképezték, mégpedig Horvátország kérése kapcsán, hogy közte és Krajna között kiigazítsák a határt. Ha ez a térkép elkalmazható a Kupa szabályozási projektum kidolgozásához, akkor ezt át kell adni a kiváltságos hajózási társaságnak. Ha viszont a társaságnak hidrológiai vagy bármilyen másfajta térképre van szüksége, akkor kérni kell, hogy — a költségeket megtérítve — a helyi kormányzatnak is készítsenek egy másolatot. Krajnának nincs semmi kifogása a Kupa szabályozása ellen; mi több, maga is szeretné e projektum megvalósulását, mert a tartomány kereskedelmének is hasznára lesz. Éppen ezért azonban tájékozódnia kell mind a társaságnak adott kiváltságokról, mind a folyamszabályozás tervezetéről, amelynek határt alkotó részére Krajna ugyanolyan jogot formál, mint Horvátország. A krajnai rendi képviselet azt is kérte a helyi elöljáróságtól, hogy nyújtson tájékoztatást a határövezetben levő Kupa-híd jövőbeni sorsáról, és felhívta a figyelmét, hogy a hidat a szabályozási munkálatok során nem szabad megrongálni.23 A krajnai helyi elöljáróság, kézhez kapva a fenti figyelmeztetést, 1795. július 18-án beadvánnyal fordult az uralkodóhoz, arra kérve őt, hogy ,,a kiváltságos hajózási társaságnak adott privilégium egy másolatát, a mérések alapján készülő térkép egy kópiáját, valamint a Kupa szabályozási tervét juttassák e! az itteni (a krajnai — N. P. megjegyzése) rendnek, mivel szükségük van erre az információra, tekintettel a tartományi határra és az ezen a folyón levő hídra”.24 A beadvány mellé saját műszaki szakszolgálatuk megjegyzéseit is csatolták. Ezáltal a krajnai helyi elöljáróság is bekapcsolódott a Kupa szabályozási és a csatornázási tervével kapcsolatban megindult adminisztratív eljárásba. Álláspontjait figyelembe kellett venni, így is történt, s az udvari kamara és a magyar udvari kancellária végleges jegyzőkönyvében megismételték a Ljubljanából érkezett megjegyzéseket. Ezekről a megjegyzésekről az alábbiakban még lesz szó. Itt csak azt említjük meg, hogy a krajnai he22. C. U., 33. füzet, Nr 733., 1795. VIII./80. sz„ 346 + 350. föl. 23. Ugyanott, 148—349. föl., Nr 1213, 1795. júl. 9. 24. Ugyanott, 346 + 350. föl. A beadványt Johann Gaisruk, Georg Jacob Hochenwart, Freiherr von Liechtenstein, Alois von Cannal és Guicciardi grófok írták alá. 215
