Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve

A társaság folyamodványa, amelyet a szükséges dokumentumokkal és megindoklásokkal együtt 1795. március 15-én juttattak el az uralkodóhoz, a szokásos adminisztratív procedúrán ment keresztül, csak ez valamivel összetettebb volt, mint a Duna—Tisza- és a Vukovár—Samac-csatorna esetében. Számos javaslat, kiegészítés és némi bíráló megjegyzés kíséretében az ügy végül is eljutott Bécsbe, ahol 1796. január 13-án, vagyis teljes tíz hónap elmúltával napirendre került a magyar udvari kancellária és a kamarai igazgatóság közös bizottságának ülésén. Erről az ülésről közös és részletes jegyzőkönyvet készítettek, amely nemcsak amiatt értékes, mert tartalmazza az említett két adminisztratív szerv képviselői részéről tett megjegyzéseket, hanem amiatt is, mert idézi mindazoknak az intézményeknek a rendszerbe foglalt és eléggé részletesen tárgyalt megjegyzéseit is, amelyek illetékességük keretében megvitatták a kiváltságos hajózási társaság harmadik projektumát és javaslatát. A körülmény, hogy ez az összegező jegyzőkönyv fennmaradt, megkönnyíti a vita folyamatának rekonstruálását, amelyet a Kiss fivérek javaslatáról folytattak minden szinten, és mind29. kép — A Közép-Duna-medencétől a kvarneri kikötőig vezető kombinált úthálózat vázlatos rajza

210