Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
tett nyílt kérdések száma gyakorlatilag a felére csökkent, s ez jelentősen leegyszerűsítette feladatát. A vegyes bizottság úgy vélte, hogy a Duna—Száva-csator- nának is elsőbbséget kell élveznie azon áruszállítás esetében, amely az állam hatáskörébe tartozik; hogy az itt szállított árut és utasokat úgyszintén mentesíteni kell a helyi illetékektől és adóktól; hogy azon a területen, amely a csatornához tartozik, kivétel nélkül mindenkinek meg kell tiltani, hogy valamit építsen, vagy hogy megváltoztassa a vizek rendszerét, hogy a társaságot mentesíteni kell a megvalósított profitra kivetett minden illetéktől és adótól; hogy a katonaságnak meg kell tiltani a csatorna mentén építendő épületek használatát, lett légyen szó üzleti vagy lakóépületekről; hogy a csatorna személyzetének ugyanolyan kiváltságos társadalmi helyzete lesz, mint a magyar nemeseknél szolgálatban levő személyeknek, s végül hogy a csatorna Mária Terézia nevét fogja viselni. Megemlítünk néhányat a bizottságnak a Duna—Száva-csa- torna építése szempontjából jelentősebb ajánlatai közül. A bizottság javasolta, hogy a csatorna a kiváltságos hajózási társaság tartós birtokában maradjon, ami azt jelenti, hogy a kincstár nem szerez jogot, hogy a 25 évre szóló kiváltság lejárta után megvásárolhatja és kiaknázhatja. Annak a termőföldnek a kérdése, amely a leendő csatorna útvonalán feküdt, valamivel összetetteb és kényesebb volt, mint Bácskában. A bácskai csatorna olyan területeken haladt, amelyek a kamara vagy a városi lakosság birtokában volt, míg a Vuko- vár—Samac-csatornának olyan vidékeket kellett átszelnie, ahol a földet a brodi helyőrség granicsárjai birtokolták vagy művelték. Ezenkívül ezt a földet már felosztották, és nem voltak szabad területek, mint Bácskában. A bizottság ezért indítványozta, hogy a földnek a kiváltságos hajózási társaságnak való odaítélésekor a legnagyobb takarékossággal járjanak el, és csak azokat a területeket használják fel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a csatorna építéséhez. A szakértői bizottság ezért is javasolta a társaságnak, vállaljon kötelezettséget, hogy a saját költségén más földet biztosít a granicsároknak, s amíg ezt nem sikerül megtennie, pótolja számukra az elveszített bevételt, a katonai pénztárba pedig helyettük fizesse be a szokásos adókat. A bizottság javaslata szerint még egy intézkedést kellett tenni a brodi helyőrség granicsárjai javára. A granicsárok egy része ugyanis régóta szőlőtermesztéssel foglalkozott, és a bort a vukovári piacon értékesítette, ahol a kapott pénzen gabonát és más termékeket vásárolt. A bizottság követelte, hogy a kiváltságos hajózási társaság kötelezze magát, hogy a csatorna 204
