Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket

dítaniuk, egy új, kockázatos, kereskedelmi jellegű vállalkozásba kezdtek, mégpedig éppen akkor, amikor a mostani Vajdaság és az Adriai-tenger közötti megbízható, korszerű, olcsó és gyorsabb kapcsolat megteremtésének fontos kérdése felmerült. A választ nemsokára a mindennapi élet adta meg — a Duna—Tisza-csator- na építésében elért eredmények, illetve az új mesterséges vízi út ásatási munkálatainak előrehaladása.

Nehéz ellenállni annak a gondolatnak, hogy a Kiss fivéreken a Duna—Tisza-csatorna építésére alapított részvénytársaságra kapott kedvezmény viszonylag gyors és könnyű sikere láttán egyfajta »alkotói láz« uralkadott el, ami ismert jelenség volt mindenütt, ahol elterjedt a kapitalizmus, gyors gazdasági fellendülést és könnyű gazdagodást ígérve.

Volt-e mégis a Kiss fivérek javaslatának valamilyen mellékeffektusa? Úgy tűnik, hogy a kérdésre igennel válaszolhatunk. II. Ferenc ugyanis, a Kiss fivérek javaslatától ösztönözve, két rendeletet adott ki.

Az első rendelettel feladatul szabta a magyar udvari kancelláriának, hogy készítsen javaslatot, hogyan lehetne a földműveseket rendszeresen, állandóan ellátni gabonával a megyei és a városi municipális hatóságok ellenőrzése alatt levő raktárak megteremtésével.24 A rendelkezés szeptember 18-án kelt és a magyar kancellária elnöke, Pálffy gróf már 1795. október 5-én tájékoztatta a kamarai igazgatóságot, hogy felkérte a budai helytartótanácsot, mielőbb juttassa el hozzá a megfelelő javaslatot.25

II. Ferenc második rendeletével, amelyet 1795. szeptember 25-én küldött el a magyar udvari kancelláriához, megbízatást adott, hogy ismertesse a magyar kamarával azt a királyi rendeletet, hogy a jövőben a kincstári birtokokról való búza eladásakor kötelezően tartsanak fenn tartalékot a következő évre.26

Nem ismeretes, hogy ez a két rendelkezés, amely a Kiss fivérek széles körűen lefektetett, bátor, ám elhamarkodott kezdeményezésére vezethető vissza, milyen eredményeket hozott.

24. C. U„ 17. füzet, Nr 344., 1945./IX., 1795., 582. föl.

25. C. U„ 17. füzet, Nr 344., 1795. sz„ Nr 10957, 601. föl.

26. C. U„ 17. füzet, Nr 344., 1795. IX./213. sz., Nr 1945, 522. föl.

199