Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket

tálában minden hetedik esztendő rossz termésű.12 Temesvártól Kassáig egész Magyarországon ez volt a helyzet 1795-ben is, kivéve néhány hegyvidéket: a gabona ára háromszor olyan ma­gas volt, mint egy évvel korábban, sőt Bánátban, a Tisza men­tén négyszer is.13 Az aszályos évek periodikus megismétlőmése visszaveti a parasztgazdaságokat és három-négy évig tartó vál­ságokba dönti őket, mert a szárazság idején a paraszt kényte­len eladni a jószágot, hogy kenyeret vehessen. így azután ezer és ezer földműves koldusbotra jut, az állam adó nélkül marad, elég sok ember éhen pusztul, mások pedig elhagyják hazájukat, amint azt a Csehország és a Magyarország északkeleti részén levő Máramaros húszéves tapasztalata tanúsítja. Hogy a jövő­ben elejét vegyék e jelenségek megismétlődésének, a csatorna tervezői és építői arra kérik az uralkodót, engedélyezze számuk­ra egy kváltságos kereskedelmi társaság, egy ,.hazafias társa­ság” megalakítását, amely Magyarország-szerte gabonaraktára­kat épít, 12—14 mérföldre (90—105 kilométerre) egymástól.14 Az indítványozók kiszámították, hogy Magyarországon 21 raktárai kellene építeni, hogy 5 millió bécsi mázsa15 (280 000 tonna) ke­nyérlisztet és egymillió mázsa (56 000 tonna) fehérlisztet rak­tározzanak el. Az újonnan létesülő kereskedelmi társaság foko­zatos felvásárlással a következő hat évben 6 millió bécsi má­zsa (336 000 tonna) lisztet biztosítana. Hogy ne kelljen új rak­tárakat építeni, a Kiss fivérek az elhagyott monostorok és temp­lomok átengedését kérték a kincstártól, hogy ezeket alakítsák át liszt- és gabonaraktárakká. Ilyen épületek voltak, mert Mária Terézia, de még inkább II. József uralkodása idején Ausztriában és Magyarországon számos monostort és templomot bezártak. Nem ez volt azonban az egyetlen, de nem is a legnagyobb segítség, amit az államtól kértek. A gabona felvásárlásának költségeiből a Kiss fivérek elképzelése szerint ugyancsak ki kellene vennie a részét a kincstárnak. E célból az állam min­den mázsa kenyérbúzáért 2 rajnai forintot,16 a fehérliszt mázsá­jáért 3 rajnai forintot (1 rajnai forint — 1,75 márka) fizetne a társaságnak. Természetesen a kereskedelmi társaságnak is vál­12. Az empirikusok körében, sőt egyes szakértői körökben is sokáig tar­totta magát az a meggyőződés, hogy a jól termő és a szűk esztendők, az esős és az aszályos évek hétévenként váltják egymást, amit a kor­szerű hidrológia és meteorológia megcáfolt. 13. Ezek szerint az 1794-es esztendő gyönge termésű volt a Pannon-síkságon. 14. A raktárakat Temesvárott, Varazsdon, Újvidéken, Zomborban, Eszéken, Karlovacon, Stonban, Belgrádban, Egerben, Pozsonyban, Nagyszombaton, Eperjesen, Tokajban, Munkácson, Szolnokon, Szegeden, Debrecenben, Nagyváradon, Tolnán és Pesten építenék. 15. 1 bécsi mázsa = 56 kg 16. 1 rajnai forint= ezüstpénz, az akkor használatos hatféle német pénz egyike. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom