Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
Előszó
pen e viták hű rekonstruálásával hozzájárulunk egy jelentős történelmi jelenség, az abszolút monarchia minél jobb, alaposabb, konkrétabb bemutatásához. Pontosabban: az úgynevezett felvilágosult abszolutizmus bemutatásához, fénykorában és a XVIII. és XIX. század fordulóján, s ily módon egy nagy építészeti vállalko' zás példáján teljes képet alkothatunk az abszolút monarchia ösz- szetett és nehézkes államapparátusának működéséről. Változtatni akartunk a bevezetőn és a II., valamint az utolsó, XVII. fejezeten is. Az első két fejezet meg kell hogy könnyítse a történelmi múlt megismerését vízépítészeink és vízgazdasági szakembereink mostani korosztályának. Abból a meggyőződésből íródtak, hogy egy nagy csatorna, amely több mint 175 évvel ezelőtt épült, és a Közép-Duna-medencét az Észak-Adriával összekötő kombinált nagy úthálózat projektuma, felkelti a szakemberek érdeklődését és elmélyíti történelemismeretüket, összhangban a régi és bölcs mondással, hogy a történelem az élet tanítómestere. Ugyanez vonatkozik az utolsó fejezetre is, amely néhány nagy állam csatorna- és útépítéseiről ad rövid történelmi áttekintést. Ez a fejezet hiányosságában is lehetőséget nyújt arra, hogy felmérjük, milyen hely illeti meg a Duna—Tisza-csatornát a többi ország hasonló nagy víziútjai között. De megértjük azt is, hogy a súlyos problémák, előreláthatatlan akadályok, melléfogások és keserű csalódások a körülmények szerencsétlen összejátszásával nemcsak a Kiss fivéreket sújtották, hanem más nagy csatornák építőit is. Ez inkább szabály, mint kivétel! Hisszük, hogy e könyvben vízépítészeink, hidrológusaink, és vízföldrajztudósaink sok új, érdekes adatot találnak tudományáguk történetéhez, és érdekelni fogják őket a Közép-Duna-medem ce nagy vízépítészeti munkálatainak körülményei, viszonyai, a próbálkozások és tévelygések, amelyek az első, bizonytalan, úttörő lépéseket kísérték. Az előszóban csak k ét-három, véleményünk szerint igen érdekes kérdésre mutatunk rá. A XVIII. században még, érthető, nem fordítottak figyelmet a vizek rendszeres vizsgálatára, nem volt meghatározva a Pannon-síkság nagy kiterjedésű területeinek tengerszint feletti magassága sem. A Duna—Tisza-csatorna tervezéséhez és építéséhez azonban ismerni kellett a csatorna szakaszai és pontjai közötti szintkülönbségeket. E kérdéssel a IX. fejezetben, a 12. megjegyzés és a XII. fejezetben a 3. szakasz foglalkozik részletesen. A hidraulika és a hidraulikus modellek vizsgálatának története szempontjából figyelmet érdemelnek a csatorna verbászi szakasza és hajózsilipje, továbbá a meg nem valósult sztapári 18
