Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek
V. FEJEZET A RÉSZVÉNYJEGYZÉS, A MUNKÁLATOK MEGKEZDÉSE ÉS A MUNKAERŐ OKOZTA NEHÉZSÉGEK 1. A KÖZVÉLEMÉNY MEGISMERTETÉSE A CSATORNA- ÉPÍTÉS TERVÉVEL Azzal az igyekezettel párhuzamosan, hogy megkössék az új szerződést és a társaság megkapja a királyi kiváltságot, ami egészen 1794-ig elhúzódott, a csatorna tervezői 1793-ban és 1794- ben más, cseppet sem kevésbé fontos területeken is munkálkodtak. Érthetően, egész vállalkozásuk két legfontosabb tényezőjének szenteltek kivételes figyelemt — a részvények bejegyzésének és a munkaerő biztosításának. Pénz és munkaerő nélkül természetesen semmibe sem kezdhettek. Sem az egyik, sem a másik lényeges tényezőre vonatkozóan nincsenek levéltári adataink 1793-ból, mert az erről szóló okmányok minden bizonnyal a társaság levéltárában voltak, amely valószínűleg a második világháború viharában megsemmisült. Az egyik és a másik tényezőről is fennmaradt azonban két jelentős nyomtatvány, két cikk, amelyet a Kiss fivérek adtak közre a Bécsben magyar nyelven megjelenő Magyar Hírmondó' című lapban. Az első cikk az 1793. március 29-i számban jelent meg, vagyis azután, hogy a tervezők megkötötték a szerződést a magyar kamarával. Az írás két részből áll. Az első részben a szerkesztőség ismerteti kommentárját és információt közöl a csatorna építéséről; a másik részben a Kiss fivérek fordulnak az olvasóközönséghez olyan tájékoztatással, amely az ő szemszögükből lényeges volt. A bevezetőben a szerkesztőség azt igyekszik elhitetni az olvasókkal, hogy Magyarország természeti kincsekben gazdag ország. Ha közlekedése fejlettebb lenne, a különösen ha lennének 1. Magyar Hírmondó, Bécs, 1793. III. 29., 421—425. o. 159
