Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Előszó

jegyzetek — töredékekben maradtak fenn, és tudományos értékük vitatható, adataik megbízhatalanok.1

Elölről kellett tehát kezdeni, összetettségében feltárni a jelenséget, mindenekelőtt számos új, a tudományban még ismeretlen tényt, összekapcsolni ezeket, minél pontosabban rekonstruálni a csatorna műszaki jellegzetességeit, problémáit, majd meghatározni történelmi helyét és szerepét az általános és térségi társadalmi-gazdasági és történelmi folyamatokban.

Az új ismeretekre vágyó kutató számára bármennyire is szerencsés körülmény és kihívás a történelmi adatok érintetlen gazdagsága, a bécsi Pénzügyi és Udvari Kamarai Levéltár és a budapesti Állami Levéltár anyagának tanulmányozása és válogatása sok időt és erőfeszítést igényelt.2

A munka második fázisában, a monográfia írásakor és az anyag megformálásakor az volt a legnagyobb probléma, hogy nemcsak 1941-ig, de még 1945 után sem fordítottak nálunk kellő figyelmet a gazdaság és a társadalom történetére. A régi, tra- dicionalista, idealista és szubjektivista történelmi iskola terhét lassan, nehezen, néha kelletlenül rázták le. Sokszor könnyebb és kényelmesebb volt élni az elavult, anakronisztikus, a tudományban már megcáfolt értékelésekkel és megállapításokkal, mint új elméleti és metodológiai utakat törni. Feldolgoztak ugyan részletkérdéseket és közzétettek újabb adatokat, de az, ami ma Vajdaság gazdaságának és társadalmának történetéről rendelkezésünkre áll, töredékes, nem eléggé megfontolt, hiányzik belőle az egységesítő következtetés, a teljesség. Mind a tények, mind a történelmi és metodológiai vonatkozás szempontjából óriási űrök maradtak.

A monográfia írását jelentősen megkönnyítette volna és sikere is teljesebb volna, ha például meg lenne írva a vajdasági kapitalizmus fejlődésének története, kezdve a merkantilizmustól, tehát a modern burzsoá társadalom és kapitalista rendszer kialakulásának első szakaszától. Ez a komoly hiány és háború

1. A régebbi szakirodalomra vonatkozó bibliográfiai adatokat a könyv III. fejezetében dolgoztuk fel.

2. A bécsi és budapesti levéltárakban végzett sokéves kutatás során félretettünk és lemásoltattunk sok okmányt, amely a Közép-Duna-medence és a környező területek vízgazdálkodásának és vízépítészetének történetére vonatkozik. E gazdag gyűjtemény a Vajdasági Levéltárban van Karlócán (Sremski Karlovci). Ott gyűjtötték össze az egykori Vajdasági Vízügyi Közösségek fennmaradt okiratait is. — A Bács-Bodrog vármegyének a Vajdasági Levéltárban őrzött anyagában nem találtunk egyetlen jelentősebb okmányt sem a Duna—Tisza-csatorna építéséről. A vármegyei hatóságoknak nyilvánvalóan nem volt nagyobb illetőségük e tekintetben.

15