Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
IV. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna építése a magán-részvénytársaság eszközeiből
Mindenesetre azok a vidékek, ahonnan a tervezők, az akkor használatos közlekedési eszközök miatt is, munkaerőt remélhettek, igen gyéren lakottak voltak, ezért érthető, hogy a Kiss fivérek nehézségektől tartottak, a bácskai és a budai elöljáróság pedig óvakodott szilárd kötelezettséget vállalni e téren, háborús bonyodalmaktól tartva a nagy francia burzsoá forradalom győzelme után. Amikor mindemellett elutasították azt a kérelmüket, hogy a csatorna kiásását a katonasággal végeztessék el, a tervezőknek más megoldás után kellett nézniük. A Kiss fivérek valószínűleg már a szerződés 1793. március 27-én történt aláírása előtt tudták, hogy nem fogadják el a javaslatukat, hogy katonákat dolgoztassanak a csatornán, ezért valószínűleg már a következő év elején újabb kérelemmel álltak elő.27 Azt javasolták a kamarának, hogy a neki alárendelt jobbágyokat engedjék bérmunkásokként dolgozni a csatornán, amikor nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek, mert a kamarai földeken nincs munka. A jobbágyok tehát a kamarai birtokok helyett a csatornaépítésen robotolnának, míg a társaság a kamarának fizetné a bért. E dokumentumból láthatjuk, a kamara már gyakorlattá tette, hogy másoknak bérbe adta a munkaerőt, amelyet maga nem tudott foglalkoztatni. Miért ne járt volna el ebben az esetben is így, annál inkább, mert a fellelt dokumentumokból az derül ki, hogy a ki nem használt robot folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Növekedett, mert a bácskai kamarai adminisztráció egyre kevésbé tudta igénybe venni alárendeltjeinek a bér fejében végzett munkáját, mégpedig három okból. Először is, egyre több jobbágy kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a bér fejében végzett munka helyett inkább járadékot fizessen. A kamarai adminisztrációval kötött szerződés értelmében a jobbágyok napi 10 krajcár járadékot fizettek a nem teljesített munkakötelezettségért. Másodszor, egyre csökkent a kamarának az a lehetősége, hogy alkalmazza a robotot, mivel a német betelepülőknek kamarai földet juttattak. Ám a tősgyökeres bácskai lakosságnak is kiosztottak valamennyi kamarai földet, ami azt jelenti, hogy a külső területekről való betelepítéssel egyidejűleg belső áttelepítés is végbement. Ez volt a harmadik ok. Mivel azonban a parasztok észrevették, hogy a kincstári hivatalnokok nem mindig és nem is igen kényszerítik őket, hogy teljesítsék kötelezettségüket, amely a magyar úrbéri törvényből eredt, sőt azt is, hogy a hivatalnokokat meg is lehet vesztegetni, húzódoztak szerződést kötni a kamarai szervekkel, amely szerint a bér fejében végzett mun27. U. C„ 42. füzet, Nr 800., 1793. IV/212. szám, Nr 4088., 157+159 föl. 146
