Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek

tói keletre — ahol a csatorna medreként a Fekete-mocsarat ter­vezték —, a töltés magasságát a jövendő csatorna legmagasabb vízállása határozza meg. Míg az első három követelmény többé-kevésbé magától értetődő, a negyedik és ötödik sokkal jelentősebb. Heppe kérte, hogy Froon ezredes javaslatával összhangban változtassák meg a csatorna befejező szakaszának irányát, és a Fekete-mocsártól (Crna bara) a Tiszáig a folyóval párhuzamosan haladjon nemcsak az árterületen, hanem a legmagasabban fekvő területeken is, és csak az úgynevezett Sárga erdőtől délre torkolljon a Tiszába.24 Azután Óbecse és a Sárga erdő északi része között megfelelő keresztmetszetű oldalcsatornát építsenek, amely levezetné a kör­nyező területről az ár hozta vizet. A hatodik, egyben utolsó pont­ban Heppe kérte, hogy a csatorna építésének befejeztével a töl­téseken és zsilipeken létesítsenek állandó és szakképzett em­berekből álló felügyelő szolgálatot. A magyar kamarához intézett jelentésében25 Heppe meg­ismétli a Kiss fivéreknek adott bizonylat legfontosabb pontjait, de hozzáadja, hogy ezek adják szakbizottsági revízióra a tölté­sek, zsilipek és levezető csatornák részletes tervrajzát. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény kérésekor a Kiss fivéreknek csak elméleti megoldásuk és vázlatuk volt, részletes tervük viszont nem. Heppe követelménye vitathatatlanul indokoltnak minő­síthető. Az osztrák hidrotechnika akkori szintjére jellemző Heppé- nek a kamarához intézett javaslata, hogy annak terhére küldje­nek az építőhelyre két elméletben és rajzolásban jártas gyakor­nokot, hogy ily módon neveljék a fiatal hidrotechnikus gárdát (eredetiben Hidraulische Individuen), akik gyakorlati hidrotech­nikai ismereteket szereznének, különösen a hajózsilipek építése terén. Heppe szavaival élve ez sokkal olcsóbb, mint külföldi gya­korlatra küldeni a szakembereket. Heppe ezt saját tapasztalata alapján állíthatta, hiszen néhány évet maga is külföldi szakképe­sítésen töltött. Egészében véve a budai építészeti igazgatóság igazgató­jának szakvéleménye annyira kedvező volt, hogy a csatorna ter­vezői és kezdeményezői elégedettek lehettek. Végül ismerkedjünk meg az udvari haditanács jelentésével. Ezt az okmányt 1792. november 1-én Vanquez műszaki ezredes, a szlavóniai vezérparancsnokság építészeti igazgatóságának igaz­24. A csatorna torkolati része e változatának tervrajzát nem találtuk meg. 25. MOL, HTL, 1793, 1. Comerz, Nr 3., 1—3. föl. Ugyanerről a kérdésről: U. C. r. Nr 731. sorszám, 33. füzet, 1792. XI./316. irat, 427/28. föl. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom