Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
Nikola Petrovic HAJÓZÁS ÉS GAZDASÁGI ÉLET A KÖZÉPDUNA-MEDENCÉBEN A MERKANTILIZMUS KORÁBAN A mű szerzője, aki képesítését tekintve mérnök, meg egyetemi tanulmányai idején kezdett társadalom- tudománnyal és történelemmel foglalkozni. Első történelmi tárgyú munkája 1936-ban jelent meg a NASA STVARNOST folyóirat hasábjain. Aktívan közreműködve hazánk első ötéves villamosítási tervének kidolgozásában, közelebről is megismerkedett a vízgazdálkodás, a vízi energia és a vízépítészet problémakörével, hogy nem sokkal ezután figyelmét a nemzeti történelem kérdései mellett annak az évszázados küzdelemnek szentelje, amelyet a vízzel folytattak a Közép-Duna-meden- cében. A vizekről szóló első történelmi müve a JA- ROSLAV CERNI vízgazdálkodási intézet támogatásával jelent meg. E tudományág, és a nemzeti történelem kérdéseiről még számos könyve, tanulmánya és cikke látott napvilágot. Megszerezte a tudományok doktora címet. Különösen felkeltette érdeklődését a Duna—Tisza csartorna, amelyet 1793 és 1802 között építettek, majd a második világháború után újjáépítették és meg- hosszabították, most már Duna—Tisz—Duna néven. A Duna—Tisza csatornát, Európa e részének legnagyobb építményét a római időktől kezdve egészen a XIX század középéig, egy magán részvénytársaság épitette, az első a Habsburg monarhiában és Délkelet—Európában. A csatorna építése idején kiütközött számos probléma a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmeneti időszakban a Közép—Duna—medencében kialakított bonyolult helyzetet tükrözte, mint ahogyan egyetlen vizcseppben is megláthajtuk a napot. A bécsi és a budai levéltárak gazdag, érintetlen és jól megőrzött anyaga szerencsés körülménynek számított, ám ennek rendezése, tanulmányozása és értelmezése igen sok időt és erőfeszítést igényelt, már amiatt is, hogy mindaddig’ nem készült tudományos igényű munka a Duna—Tisza csatornáról. A szerző ugyanakkor azon fáradozott, hogy egyaránt megvilágítsa a Közép—Duna—medence gazdasági életét és a technikai ismeretek elterjedésének kérdéseit meg a politikai körülményeket, hogy ez által elkerülje az egyoldalúságot az összetett történelmi jelenségek interpretálásában. * * * A könyv bevezetőből és 18 fejezetből áll, 58 grafikai melléklet (régi térkép, tervrajz és kép) gazdagítja, ebből 8 színes nyomással készült. A címoldalon: A Duna és a Tisza hajózási térképe Szegedtől Zemunig 1773-ból.
