Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

II. A víz és környezete

A szervesanyag-forgalom szempontjából lényeges, hogy a fitoplankton az elképzelhető maximális termelés mintegy felét realizálja, szemben pl. a búzával, amely ez idő szerint a teoretikusan lehetséges maximumnak csupán kb. 20%-át hozza létre.

Egyes víziszervezetek — populációik változásával — megbízható minőségi indikátorai és alapjai lehetnek a vízminőség biológiai ellenőrzésének is.

2.2 A VIZEK KAPCSOLATA A SZÁRAZULATOKKAL

A vizeket a parti zóna kapcsolja a szárazulatokhoz. A part anyaga, esése nemcsak a vizek kártételei (abrázió) szempontjából fontos, hanem azért is, mert a klimatikus adottságok mellett ezektől függ elsősorban a parti vegetáció kialakulása, mérete, összetétele, vele funkcionális jellemzői is. Minél kedvezőtlenebb az arány a vízfelület és a csatlakozó szárazulat felületeinek a nagysága között, annál fontosabb a parti vegetáció szerepe.

Ezt a szerepet a növényállomány a felszín feletti és a felszín alatti növényi részekkel átszőtt réteg, az ún. rizoszféra együttesen látja el.

A parti vegetáció nemcsak a vízmozgásokból eredő károsodásokat mérsékli, hanem a növényállományon, illetőleg annak a gyökérzónáján átszivárgó víz minőségét illetően is jelentős hatású, akár a mederbe, akár a mederből a parton át a szárazulatok felé irányul a szivárgás, a viz mozgása.

A parti vegetáció hatása rendkívül sokoldalú. A már említett mechanikai és minőségi hatások mellett nagyon fontosak mint jelző szervezetek, bioindikátorok.

Zonációik és változásaik jellemzők a parti szukcesszió mértékére és tényleges előrehaladására. Ebben a folyamatban a parti növényállomány fontos biztonsági

3. ábra. Édesvízi tó biotópjának tagolódása (Tischler nyomán in Petrasovits, 1981b)

38