Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
AHP 41. ábra. Különböző /(///'értékhez tartozó vízfogyasztás és produktivitás (t/ha). Kukorica, Magyarország (Petrasovits, 1984a) Az AHP ismerete a mérnöki gyakorlatban elősegítheti — a termesztéstechnológia, — a környezetvédelmi és a meliorációs tevékenység tervezését, operatív szervezését. Választ adhat arra a kérdésre, hogy adott növényfaj termesztése melyik területi termelőhelyen, illetve adott területi termőhelyen melyik növényfaj termesztése esetén és milyen valószínűséggel lehet számítani arra, hogy a víz folyamatos és nem korlátozó, folyamatos de korlátozó és/vagy nem folyamatos környezeti tényezőként jelenik meg. Mindez számszerűsíthető és így összehasonlítható a meliorált és nem meliorált területekre külön-külön is. A vízzel való gazdálkodás magas színvonalán fontos lehet az agrohidropotenciál kihasználtságának ismerete is. Az AHP számítása és korlátái A számítás alapja és kerete az a vízháztartási dinamikus modell, amelynek a folyamatábráját a 42. ábra szemlélteti, melynek során több korláttal és feltétellel kell számolni. Ilyen feltételek: — a 150 cm-es talajszelvény átlagos víztározó képességgel jellemzett (D V mm-ben 220—450 között), — a táblán belül a csapadékeloszlás homogén, — a modell nem tartalmaz talaj-talajnedvesség összefüggést, bár ilyen a modellbe beépíthető, — a Vi értékek a nagy termések tartományába esnek. 143
