Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések

tET0= a kedvező vízellátottságú állomány evapotranszspirációjának talajból eredő része (felszínpárolgás és transzspiráció),

IET0= az optimális ETállományon kívül légkörből eredő része, sKi,= a légnedvességigény statikus nagysága, dVi,= a légnedvességigény dinamikus nagysága, l/k= a levegő relatív nedvességtartalma %-ban,

C(i,2,3)= a természetes csapadék (cseppfolyós, légnemű, szilárd),

Öi = a növényállomány öntözővízigénye,

Vk= vízkészlet a bioszférában,

Ósz= a növényállomány öntözővíz szükséglete,

V= a kiadott öntözővíznek a bioszférába be nem került, illetve onnan cseppfolyósán távozó része, veszteségek,

Öi,= az állomány talajnedvességigényéhez szükséges öntözővíz mennyiség Öi,= az állomány légnedvességigényéhez szükséges öntözővíz mennyiség, mm,

Éh= éghajlati vízhiány, mm.

(Megjegyzés: Tekintettel arra, hogy elméleti összefüggésekre vonatkozik a rövidítésmagyarázat, számpélda nélkül, a mértékegység konkrét alkalmazásától függ.)

Az elmondottakat összevetve és az öntözés gyakorlatára alkalmazva a következő megállapítások tehetők:

— az öntözés növénytermesztési célja adott növényállomány vízigényének mesterséges kielégítése, ha a természetes csapadék ehhez nem elegendő. Annak megállapításához, hogy mikor és mennyi öntözővízzel öntözzünk, alapvető az adott növényállomány vízigényének ismerete.

Az értelmezés vázlatában szereplő tagok közül ma még legkevésbé tudjuk helyesen meghatározni az IET„ értékét. Tehát azt a páramennyiséget, amely a légtömegek mozgásának eredményeként a külső légkörből (magas légkör vagy a szomszédos növényállományokból) jut légnemű formában a vizsgált növénytermesztési térbe.

Ez a légtömegmozgásból eredő bevétel a szélsebesség és a mozgatott légtömegek nedvességtartalmának ismeretében számítható volna. A számítás alapjául szolgáló mérések azonban ma még általában nem kielégítő pontosságúak. A szél növénytermesztésijelentőségét sem lehet tisztázni, míg a kutatások e téren előre nem haladnak.

Adott növényállomány vízmérlegében a szél szállította légnedvesség mennyiségileg nem látszik jelentősnek. Egyes fenofázisokban azonban az érkező légtömegek nedvességtartalma lényeges minőségi hatással lehet a biológiai folyamatokra és így a termésre, főként, ha a légtömegek relatív nedvességtartalma tartósan 30% alá csökken (légköri aszály). Ennek a növénytermesztési jelentőségét nemcsak az ET nagyságára gyakorolt hatása, hanem a generatív életszakaszokban a fiziológiai folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatása is kifejezi.

Előfordulhat, hogy az ismertetett képlet közvetlen, napi használatához nincsenek meg a 3 tényezőre vonatkozó adatok. Olyan esetre is dolgoztunk ki összefüggést a vízigény számítására, amikor csak valamilyen szabványosított vízfelületpárolgás adat van. Az alábbi táblázat tartalmazza ezeket a koefficienseket GGI — 3000 és A típusú párolgásmérő káddal kapott közvetlen párolgási adatok felhasználására a növényállomány vízigénye dinamikus értékének számításához.

136