Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
0 °C körüli hőmérsékleten egy hét alatt 32%-ra csökkent, s 3 hét kellett ahhoz, hogy 25%-ig süllyedjen. 10 °C körüli hőmérsékleten már 27%-ig felszáradhat egy hét alatt, 20 °C körül 25%-ig, 20 °C fölött pedig akár 20%-ra csökkenhet a réteg nedvességtartalma. A szikkadás a 10 — 15 cm-es rétegben általában egy nap múltán követi a felső réteg nedvességértékeit, míg a 20—25 cm-es rétegben ez a lemaradás több nap is lehet. A talajnedvesség dinamikája a talaj minőségnek is függvénye lévén, épp úgy nem beszélhetünk róla általában, mint ahogyan a csapadék tekintetében sem tehetjük, ha kistérségek differenciált igényeiről van szó, illetve lesz egyre inkább szó. Épp ezért ebben a vonatkozásban legalább olyan sűrű észlelésre van szükség, még azonos növényállományban is, mint a csapadékéban. Hát még ha a növényállomány is változik, evapotranszspirációjával együtt. Talajvíz A talajvíz jellemzésére sem elég megadni egy közép víz értékét, mert a vízjáték nagysága, a talajvízjárás normális vagy eltolódott volta miatt, a tavaszi kritikus időszakban a tényleges ettől jelentős mértékben eltérhet. Ez ugyan évenként szintén változik, de megadhatók a különböző gyakorisággal várható statisztikus értékei. A III—IV. hónap adataira vonatkozóan a két öblözetre a következőket találtuk [Virág, ATE, 1976]. 10 5 3 2 évenként várható talajvízmélység legfeljebb, cm Kondoros-völgy 105 165 230 325 Mirhó-Gyócs XII. 75 95 120 175 Általában ismeretesek azok az összefüggések, hogy a magasabb vízjárású kutak játéka (a minimum- és maximumértékek közötti különbség) nagyobb, a mélyebbeké kisebb. Ez összefügg azzal is, hogy a magasabb talajvízből a növények többet fogyasztanak, mint a mélyből. Az is ismert, hogy a tavaszi talajvízmagasság nagymértékben függ az előző őszi csapadékok mennyiségétől. A kapcsolat olyan szoros, hogy előrejelzésre is használható [Berze—Virág, ATE, 1978]. Kevésbé ismert, hogy egy-egy nagyobb csapadék hatására mennyi időn belül kezd a talajvíz emelkedni. Az összefüggés világosabban felismerhető a nagy vízáteresztő képességű (homok-) talajoknál. A kömpöci öblözet magas vízjárású (0,4—2,1 m) kútja átlagosan 3,5 nap múlva, míg a mély járásúé (1,9 — 4,0 m) 7 nap múltán jelezte a csapadékból leszivárgó vizeket. Átlagos értékként azt mondhatjuk, hogy a magas vízjárású kút esetében 10 cm talajvíz- szint-emelkedéshez mintegy 30 mm csapadékra volt szükség. A mély vízjárásúnál az emelkedés mintegy fele volt az előbbinek. A másik két öblözetben ez az 96
