Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
A táblák kiszolgáló területelemeinek vízforgalmi helyzete A táblák technológiai üzemeltetéséhez táblakiszolgáló — és állandó jellegű — forgalmi utakra, időszaki munkautakra (pl. táblaforgók stb.), vízelvezető csatornahálózatra, övárkokra stb. is szükség van. Ezek rendeltetésszerű üzemképessége ugyanolyan fontos, mint a tábla termőfelületének kiegyenlített termőképessége. Természetes, hogy az üzem komplex vízháztartási folyamatának a kiszolgáló területek is részei. A táblákhoz képest vízrendezési igényük azonban jóval egyszerűbb. A táblakiszolgáló állandó területek levezetési igénye mindig maximális, hiszen az a jó, ha a forgalmi út nem ázik be, mert a víz nem tud megállni rajta (pl. a domborított útfelületen). De hasonló a követelmény a csatornák, a csatornapadkák esetében is. A táblán belüli utak — pl. forgók, ideiglenes szállítócsapások stb. teljes vízlevezetési igénye csak útként való használatuk idején áll fenn, különben mint a termőfelület részei, a csapadék-helybentartási készségük agronómiái értékük egyik alapja. Az állandó létesítmények karbantartása tehát a minél eredményesebb víz- elvezetést célozza, az időszaki, táblán belüli, rendeltetéstől eltérő területhasználatkor csak az utóbbi időtartamára korlátozódik a vízelvezetés mint eseti igény. A táblák egyedi és a kiszolgáló területeik teljes vízlevezetési igénye együttesen a szántóterület víztöbbletét adja, amelyhez hozzászámítandó még — az üzem területére belépő idegen víztömeg, ami horizontális vízmozgás eredménye;- a nem szántóterületi létesítmények többletvize, amit ki kell vezetni az üzem területéről; — a technológiai víztöbbletek, hulladékvizek stb.; — az üzem területével körülzárt települések, idegen területek többletvízkészlete. A mezőgazdasági üzem tehát egy olyan vízháztartási komplexum, ahol a vízforgalmi egyensúly megteremtésének elengedhetetlen előfeltétele a szántó- területek táblacentrikus vízrendezése, illetve az egyes táblák vízforgalmához alkalmazkodó agronómiái használat, és az időszaki vízfeleslegek biztonságos elvezetésének megteremtése. Ez a vízforgalom-szabályozási forma azonban több, mint egyszerű területi vízelvezetés. Sokkal inkább a termesztéstechnika része, semmint az időszaki víztöbbletek üzemi kivezetése.
