Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai

Természetes, hogy az üzem fölszereltsége szerint, az optimális idő előtt, illetve azt követően is vetnek be táblát, de a vetést követő időjárás — elsősorban a csapadékelem — ezt az optimumidőt maga is módosítja. Pl. gyakori tapasztalat, hogy a korán száraz magágyba vetett táblán sem kel ki előbb a növény, mint a később, de még eső előtt elvetett táblán. Ebből következik, hogy az őszi vetések tábláin agronómiailag a vetést elősegítő száraz magágy a kívánatos vízforgalmi állapot.

A keléshez viszont a csapadék-helybentartás és az egyenletes — réteges — beázás agronómiái elősegítése szükséges. A szárazon morzsalékos, laza magágy mérsékelt felszíni ülepítésével ezt a lehetőséget könnyen megteremthetjük (magágyzárás a géptechnológiáktól függő művelőeszközzel).

A csapadék helyben tartása az őszi vetésű táblákon a kelést követően is cél, hiszen az 5—6 cm-re vetett magvak gyökerei a mélyebb rétegekbe ágyazódnak, s onnan pótolják a fagyokig, illetve a fagyokat követően a levélzet víz- veszteségeit. A kellő minőségű talaj-előkészítés olyan befogadó pórusteret alakít ki az ősziek feltalajában, hogy a felszíni vízlencsék még csapadékos télen is csak a tél végén és fagyott talajszelvénynél várhatók (levezetendő káros víz).

Itt kell megemlíteni, hogy az ősziek talaj-előkészítésekor a sekély művelés évjáratonként igen jó kelést és terméshozamot ad. Vízforgalmilag azonban, különösen a kötöttebb talajú „búzaterületeken"’, szembe kell nézni a következő egyszerű agrotechnikai tényekkel:

— a nagygépi betakarítás és a terményszállítás a teljes feltalajréteget — a keréknyomokban — maximális térfogatsúlyra tömöríti, ha száraz a talaj;

— a nedves talajon besüllyedő gépek kerekei alól kifolyik a túlázott feltalaj, s így az altalaj veszi át a terhelést, az tömörödik (csökkenő pórustér);

— a sekély művelés a keréknyomokat betakarja földdel, de pórustérfogat- állapotában nem módosítja azok szelvényét sem a feltalajban, sem a mélyebb rétegekben (egyenetlen pórustér);

— a téli feltöltődés periódusában a sekélyen lazított feltalaj befogadótere még a tél beállta előtt telítődik, mivel az alsóbb rétegek lazítatlan szövete a gyors elszívásra foltosán (keréknyomok alatt) nem alkalmas;

— a sekély őszi magágy — nagygépi művelés és kötött talajállapot mellett — magában hordja azt a veszélyt, hogy az agrotechnika következményeként megnő a táblán belüli felszíni vízborítás és a levezetendő vízmennyiség.

Ezzel szemben vízforgalmilag az ősziek előnye éppen az, hogy száraz magágyba — agrotechnikailag kedvező műveleti állapotban — vetve ezek a táblák gyűjtik a téli csapadékot, s tavasszal szinte a felszínig telítődnek a helyben tartott vízzel, mert nincs feltétlen területi teherbírást — erő- és munkagépet elbíró — kívánó ápolásigényük. A fejtrágyázás — amivel az újranöveke- dés s a növényállomány megerősödése elindítható —, valamint a későbbi gyomirtó vegyszerezés légi úton elvégezhető.

Az aratáshoz viszont ülepedett feltalajú táblafelszín a kívánatos, amit a tavaszi, nyár eleji csapadékok természetszerűen kialakítanak, hiszen talaj4*

51