Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
A hosszú tábla, ha ezzel gazdaságos és biztonságos a fölös víz levezetése — véleményünk szerint az alap- és kiegészítő gépi munkák területigényét teljes mértékben kielégítheti, ha — a vízrendezett tábla szélessége eléri legalább a géptípusra optimális (pl. szántás) ún. fogásszélességet (120—160 m); — a hosszúsága lehetővé teszi a minimális 800 — 1200 m-es zavartalan munkaúthosszúságot; — a tábla végek a táblakiszolgáló „forgalmi” utakhoz csatlakoznak; — a táblák között az átjárás a forgóterületeken munkahelyzetű gépsorokkal is lehetséges. A felsoroltakból következően nem a nagytábla, hanem a zavartalan és egyidejű művelésre kész hosszú munkautat megvalósító vízrendezett tábla az agronómiái követelmény és a területrendezési cél. Bizonyításul nézzünk néhány számítást. A szántás a nagygépi művelés során is alapművelet és nagy forgóút- (üresjárat) igényű munka. Nyilvánvaló tehát, hogy a műveleti úthossz és a forgó vagy üresjárati arány meghatározza az aggregát (erőgép + eke stb.) hatásfokát és a művelet gazdaságosságát. A táblaalak, a munkaúthossz és az agronómiái használati érték A szántóföldi használat évenként általában visszatérő alapművelete a mélyszántás (pl. őszi mélyszántás). A jelenlegi gyakorlat szerint ez szinte kizárólagosan ún. ágyszántás. A művelet lényege, hogy a táblát a szántás megkezdése előtt párhuzamos oldalú táblarészekre, ún. fogásokra kell osztani, majd ezeket a fogásokat (ágyásokat) szántja ki az eke úgy, hogy a fogás végén, a szántási módtól függően, hol növekvő (összeszántás), hol csökkenő (szét- szántás) üresjárati utat tesz meg a szántóaggregát ahhoz, hogy a fogáson belül barázdaszelet barázdaszelethez csatlakozhasson. A forgóút vagy üresjárati úthossz ezért az összes gépi műveletek között a szántás esetében a leghosszabb, mivel itt nemcsak a fordulási sugár meghatározta úthossz, hanem a fogásszélesség meghatározta egyenes úthossz is növeli az üresjáratot, tehát rontja a szántógép hatásfokát, tényleges területteljesítményét. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a mélyszántás mint alapművelet (2,4 normálhektár = nha) az egyik legköltségesebb talaj művelési eljárás, indokolt, hogy a táblaméreteket elsősorban ezzel a művelettel hozzuk kapcsolatba. A tárcsázás 0,3, a kultivátorozás 0,3, a hengerezés 0,2, a műtrágyaszórás 0,25, a vetés 0,35, a vegyszeres gyomirtás 0,4 a kombájnolás 1,0 nha stb. A szántás forgóúthosszát — a fogáson belül — meghatározó összetevők a következők: — az aggregát teljes hossza, mivel a szántás a párhuzamos munkaúton tart, amíg az erőgép a tábla végén nem kezdi meg az irányváltást, s az utolsó ekefej a kiemelkedést (Ku); 45
