Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
— pl. vízlencse vagy annak utóhatása, a géppel járhatatlan sáros talajfolt —, akkor a munkaút két darabra esik szét. Ilyenkor a következő megoldások közül választhat a táblaműveletek irányítója: — Vár a táblaművelettel, természetesen az agronómiái időkereten belül addig, amíg a táblafoltok is felszáradnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy a hamarabb felszáradt táblarészek már túl szárazak, a talajmunka rögös lesz, s ez újabb kiegészítő műveletet igényel (pl. porhanyítást stb.). A két művelet költségnövelő és az erőgépek taposása következtében talajrongáló eljárás. — Csak a felszáradt részeket műveli el, a nedves foltokat kikerüli, vagy előttük visszafordulva új forgót alakít ki, s a munkautat ezzel felezi. Kikerülés esetén a vízállásos vagy sáros talajterület szélén túlművelési károsodás keletkezik (többszöri munkamenet, pl. a 10 m széles gépsorral) energiatöbbletigény jelentkezik, és utóművelésre kihagyott talajfoltok maradnak vissza. A munkaút felezése és az új forgók kialakítása a kihagyott területen túl, kétszeres forgóterületet (mindig túl- vagy alulművelt területrész, csökkent termőképességgel) és a csökkent munkaútra kétszeres üresjárati vagy forgóutat jelent. Az előbbi példán, a munkaútba eső 40 m átmérőjű vízfolt kerülés esetén a kerületén háromszoros túlművelést kap 10—10 m szélességben. (így lesz a 40-ből 60 m, 50%-kal növelt termőképesség-csökkenésű talajfolt.) — Visszafordulás esetén az 1 km hosszú munkaút a talajfolt átmérője és a forgóút szélessége, tehát kb. 40 + 2X15 = 70 m munkaútcsökkenéssel kétszeres üresjárati időveszteséggel művelhető meg, vagyis az óránkénti teljesítmény 10%-kal csökken, nem 5,5, hanem csak 5 ha. A kihagyott talajfolt természetesen itt is utóművelést igényel. A továbbiakat már nem kell részleteiben bemutatni. A nem egyidejűleg művelhető területrész a későbbiekben osztott marad mint termőfelület. A foltokat — később — lehet, hogy már csak más fajta vagy más fajú növénnyel lehet bevetni, így megbomlik az egységes kezelhetőség (növényvédelem stb.) és a betakarítás egymenetű elvégezhetősége is. A nagyüzemi tábla mint egységes növénytakaróval borított egybefüggő terület tehát nem tehet engedményt a területmegbontás javára, hiszen kialakítását a folyamatos gépi művelési igény, használati értékét pedig az egyidejű művelhetőség szabja meg. Ismételten szükséges hangsúlyozni a nagyüzemi tábla fogalma és az agronómiái használati érték közötti közvetlen összefüggést. A homogén termőképesség — mint az előbbiből következő táblajellemző — a táblán belüli vízforgalomnak éppen úgy függvénye, mint az egyidejű művelhetőség. A táblán belüli pangó víz vagy egyenetlen beázás a tenyészidőben való növekedés, fejlődés területi differenciálója. Vannak kevéssé kényes kultúrák — pl. a takarmány- gabona —, amelyek csak terméscsökkenéssel, vannak érzékeny hasznosítási módok — pl. a vetőmagtermesztés stb. —, amelyek minőségromlással is reagálnak a kiegyenlítetlen termőképességre. A nagyüzemi tábla — a kisparaszti parcellával ellentétben — lényegesen nagyobb termőterületi egység, így elkerülhetetlen, hogy eltérő rétegzettségű 41
