Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein
Fejlesztési módszerek, célok A vízrendezés fejlesztését az elmúlt időszakban megjelent, az erre vonatkozó központi bizottsági, gazdaságpolitikai bizottsági határozatok, illetve állásfoglalások, kormányhatározatok és ágazati központi intézkedések írták elő. Ennek alapulvételével készült el a mezőgazdasági célú vízrendezés hosszú távú koncepciója (1990-ig), amely összehangoltan határozza meg a főművek, a helyi jelentőségű közcélú (társulati) művek és az üzemi művek fejlesztési irányait, kiemelt figyelemmel a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési céljaira. Az egyes ágazatok közötti összehangolást szolgálta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében készült tanulmány is. A mezőgazdaság távlati fejlesztésének fő célja nemzetközi versenyképességünk további javítása, a hazai ellátás minőségi és választékigények jobb kielégítése lehet. Ezt támasztja alá, hogy az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás mennyisége az elkövetkező időszakban dinamikusan már nem növekszik, hanem a vele szemben támasztott minőségi igény válik nagyobbá. Ezért a termelés növekedésének nagyobb hányadát külföldi piacokon kell értékesíteni. Ez azt igényli, hogy mezőgazdaságunk intenzív irányba fejlődjék. A termelés intenzitásának növelése szorosan összefügg az ipari eredetű termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, berendezések, energiahordozók) egyre nagyobb mérvű felhasználásával. Ezért kell mindjobban kiterjeszteni és korszerűsíteni az iparszerű növénytermesztési technológiák alkalmazását, amely a vízgazdálkodás, ezen belül a vízrendezés számára új helyzetet teremt, ezáltal szükségessé teszi, hogy a csapadék kedvezőbb hasznosításáról, a víz pótlásáról, a helyileg nem hasznosítható fölösleges víz rendezett elvezetéséről fokozottan gondoskodjunk. A termőföldnek mint az élelmiszer-termelés és egyes ipari alapanyagok termelési bázisának megvédése, termelékenységének fokozása alapvetően nép- gazdasági érdek. A mezőgazdaság részéről a vízrendezéssel szemben támasztott konkrét igény továbbra is a termelés biztonságának a fokozása. Az ország éghajlati viszonyai szélsőségesek, ezért időszakonként káros vízbőség, máskor pedig vízhiány, aszály veszélyezteti a termést. Ezeket a szélsőségeket a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás keretein belül a vízhasznosítással összehangolt vízrendezés hivatott kiegyenlíteni a talajok természetes vízháztartásának céltudatos egyensúlyban tartásával. További igény a termelékenység növelése a növénytermesztés számára hasznosítható vízkészletek növelésével, a mezőgazdaság tervezett fejlesztési színvonalának megfelelő mértékben, az új termelési rendszerek agronómiái, agrotechnikai és üzemi feltételeivel összhangban. A vízigények és vízhasználatok növekedése, a vízkészletek minőségének veszélyeztetettsége egyre megalapozottabbá tette azokat az igényeket, amelyek szerint a tudatos gazdálkodás a csapadékkal, az optimális csapadékhasznosítás 316
