Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein

Fejlesztési módszerek, célok A vízrendezés fejlesztését az elmúlt időszakban megjelent, az erre vonat­kozó központi bizottsági, gazdaságpolitikai bizottsági határozatok, illetve állásfoglalások, kormányhatározatok és ágazati központi intézkedések írták elő. Ennek alapulvételével készült el a mezőgazdasági célú vízrendezés hosszú távú koncepciója (1990-ig), amely összehangoltan határozza meg a főművek, a helyi jelentőségű közcélú (társulati) művek és az üzemi művek fejlesztési irányait, kiemelt figyelemmel a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési céljaira. Az egyes ágazatok közötti összehangolást szolgálta az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság keretében készült tanulmány is. A mezőgazdaság távlati fejlesztésének fő célja nemzetközi versenyképes­ségünk további javítása, a hazai ellátás minőségi és választékigények jobb ki­elégítése lehet. Ezt támasztja alá, hogy az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás mennyisége az elkövetkező időszakban dinamikusan már nem növekszik, hanem a vele szemben támasztott minőségi igény válik nagyobbá. Ezért a termelés növekedésének nagyobb hányadát külföldi piacokon kell értékesíteni. Ez azt igényli, hogy mezőgazdaságunk intenzív irányba fejlődjék. A termelés intenzitásának növelése szorosan összefügg az ipari eredetű termékek (műtrá­gyák, növényvédő szerek, gépek, berendezések, energiahordozók) egyre na­gyobb mérvű felhasználásával. Ezért kell mindjobban kiterjeszteni és korsze­rűsíteni az iparszerű növénytermesztési technológiák alkalmazását, amely a vízgazdálkodás, ezen belül a vízrendezés számára új helyzetet teremt, ezáltal szükségessé teszi, hogy a csapadék kedvezőbb hasznosításáról, a víz pótlásáról, a helyileg nem hasznosítható fölösleges víz rendezett elvezetéséről fokozottan gondoskodjunk. A termőföldnek mint az élelmiszer-termelés és egyes ipari alapanyagok termelési bázisának megvédése, termelékenységének fokozása alapvetően nép- gazdasági érdek. A mezőgazdaság részéről a vízrendezéssel szemben támasztott konkrét igény továbbra is a termelés biztonságának a fokozása. Az ország éghajlati viszonyai szélsőségesek, ezért időszakonként káros víz­bőség, máskor pedig vízhiány, aszály veszélyezteti a termést. Ezeket a szélső­ségeket a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás keretein belül a vízhasznosítással összehangolt vízrendezés hivatott kiegyenlíteni a talajok természetes vízháztar­tásának céltudatos egyensúlyban tartásával. További igény a termelékenység növelése a növénytermesztés számára hasznosítható vízkészletek növelésével, a mezőgazdaság tervezett fejlesztési színvonalának megfelelő mértékben, az új termelési rendszerek agronómiái, agrotechnikai és üzemi feltételeivel összhangban. A vízigények és vízhasználatok növekedése, a vízkészletek minőségének veszélyeztetettsége egyre megalapozottabbá tette azokat az igényeket, amelyek szerint a tudatos gazdálkodás a csapadékkal, az optimális csapadékhasznosítás 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom