Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein
A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein SOLTÉSZ JÓZSEF Történelmi áttekintés A XIX. század közepén a csapadékvizek az árterületekről szabályozatlanul, erekben vonultak le a folyókba, illetve a terepmélyedésekben pangó vizekként a területen rekedtek. Az árvízvédelmi töltések mind kiterjedtebb építésével ez az állapot megváltozott. A védtöltésekkel lezárt ártereken a felszíni vizek szabad lefolyása megszűnt. A hóolvadásból, esőzésből összegyülekező csapadékvíz káros elöntéseket, belvizeket okozott (71., 72. ábra). A helyzetet tovább súlyosbították a dombos peremvidékek rendezetlen vízfolyásainak áradásai (külvizek), amelyek csapadékos időszakban nagymértékben növelték az elöntött területek kiterjedését. E vízkárok csökkentése céljából kezdődtek meg a múlt század közepétől a belvízmentesítési munkák, amelyekre az ország területének majdnem a felén van szükség. A 41 ezer km2 kiterjedésű sík vidéki vízgyűjtők területéből 33 ezer km2 mezőgazdasági művelésű. Ez a terület országunk mezőgazdaságilag művelt területének mintegy fele. Itt él az ország lakosságának több mint fele, és itt helyezkedik el az út- és vasúthálózat nagyobbik hányada. A múlt század hatvanas éveitől a belvízmentesítés kiterjesztésének a belvízrendezési munkák társulati úton való végrehajtása adott lendületet. Ezeket kezdetben az ármentesítő, majd később az ár- és belvízmentesítő társulatok hajtották végre. A belvízrendezés lendületét növelte az 1871. évi XXXIX. törvénycikk, amely kimondta, hogy az árvízvédelmi töltések építése nem akadályozhatja az ártéren felgyülemlő vizek szabad lefolyását. Ugyanez a törvénycikk kötelezte a társulatokat, hogy a belvizek számára az árvízmentesítés előtti lefolyás mértékét kötelesek biztosítani. A belvízrendezés végrehajtása a külvizek rendezésével, leválasztásával kezdődött meg. Ezt követte az árvíz- védelmi gátak belvízleeresztő zsilipjeinek, a belvízcsatornáknak az építése. 1878-ban Sajtokon épül meg az ország első belvízátemelő szivattyútelepe, annak a felismerésnek következtében, hogy a belvízbeeresztő zsilipek a befogadó folyók magas vízállása esetén hatástalanok, és a belvizek eltávolítása csak szivattyúkkal lehetséges. 303
