Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Petrasovits Imre–Dr. Vajdai Imre: A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai
ségének romlásában és főként a betakarítási, szállítási, szárítási és tárolási költségek emelkedésében. A közvetlen károk összetevőit a következőkben részletezzük. A tenyészidő módosulása A víztöbblet, így a belvíz hatására a tenyészidő módosulása bekövetkezhet — a már vetett tábla növényzetének tenyészidejében; — vagy az utónövény tenyészidejében. A termesztett növények közül elsősorban az áttelelő növények szenvednek közvetlen vízkárt. A téli víztöbbletek, elöntések a szántóföldön ritkán fordulnak elő, és ha előfordulnak is, nem okoznak súlyosabb problémát a növény- állomány életritmusában, mivel alacsony hőmérsékleten az életfunkciók a minimálisra csökkennek. Nagyobb a hatás viszont a kora tavaszi vízborítás esetében, amikor a növényekben az ökológiai tényezők hő, fény hatására ezek a folyamatok nyomottá válnak, mivel a gyökérzóna hő- és főként oxigén- tartalma nem megfelelő. Ennek következtében még a víztűrési határon belül életben maradt növények növekedése és fejlődése is leáll. Ez a lemaradás 1 — 2 hetet is elérhet és megmaradhat a tenyészidő végéig. A lemaradás csökkenthető agrotechnikai beavatkozásokkal, így műtrágyázással és talajlevegőztetéssel. A kedvező időjárási viszonyok, a meleg és a gyakoribb csapadék ugyancsak kedvezően hat a növényzet fejlődésére bizonyos idő eltelte után. A tenyészidő módosulása a gabonaféléknél alig okoz technológiai és szervezési zavarokat. Az évelő pillangósoknál viszont okozhat olyan betakarítási időzavart, amely a tervezett technológiai rendet felborítja. A tenyészidő módosulásának másik esete az, amikor az ősszel megszántott talajokon alakul ki víztöbblet, gyakran belvíz. Ilyenkor a talaj későbben válik művelhetővé, ennek következtében a vetésidő is eltolódik, ami a tenyészidő rövidüléséhez vezethet. Azonkívül, hogy a vetőágy készítése későbbre tolódott, a talaj hőmérséklete is alacsonyabb, ezért a talajélet is lassabban indul meg. Ez vontatottabb csírázást, kelést és a növények lassúbb kezdeti növekedését idézi elő. A talajhőmérséklet alakulását javíthatjuk talajművelési beavatkozással, pl. középmély — 15—18 cm-es — szántással. Ez segíti a fölösleges nedvesség gyorsabb elpárolgását, és a helyreállt kedvezőbb levegő—víz állapot előnyösen hat a talajélet megindulására is. A különböző mélyen szántott talajokban a beszivárgott víz mennyisége eltérő, emiatt ezekre a talajokra változó időpontokban lehet rámenni és vetőágyat készíteni. Kísérleti adatok, valamint a gyakorlati megfigyelések alapján az 1. táblázat szemlélteti a különböző mélységű szántás és a különböző ideig tartó belvíz hatását a vetőágykészítés elhúzódására. Az adatokat Tiszasüly és Gyoma térségében végzett kísérletek, illetve megfigyelések alapján közöljük. 25
