Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
don való, csapadékból történő generálása a valóság teljes meghamisításához vezetne. Ezért is van különös jelentősége az egyre hosszabb közvetlen mérési idősorokat szolgáltató mintaöblözeteknek. A kistérségek — témánk szempontjából — nem elhanyagolható sajátsága, hogy a lefolyást kiváltó jelenségek (hóolvadás, eső) bekövetkezte után néhány órával már megjelenik a táblaszéli levezetőcsatornában a felszínről lefolyó víz, és a lefolyáshullám mintaöblözeteink torkolati szelvényében a második, harmadik napon már tetőzik. Az összegyülekezési idő tehát 1 — 2 nap. S ha a lefolyást kiváltó ok időtartama nem több 1 napnál, amilyen hamar elérte a lefolyás a maximumát, viszonylag olyan hamar ki is ürül a felszíni mélyedésekben, a csatornák medreiben átmenetileg tározódott víz. A kiürülés teljes tartamára ad tájékoztatást a 13. táblázat. 13. táblázat. A Kondoros-völgyi mintaöblözet természetes tározóterei kiürülésének időtartama Megnevezés 10 4 2 évenként várható alsó határérték nap Olvadás után 7 4 2 Tavaszi esők után S 6 3 Tenyészidőben 7 3 1 Őszi esők után 7 3 2 Ez a tájékoztatás azonban így félrevezető lehet, mert a kiürülés intenzitása a kiürülési idő alatt nyilván nem állandó. A kiürülés intenzitásának változását jól jellemzi a 15. ábrán bemutatott kapcsolat, melyről a mindenkor várható napi átlagos lefolyás az előző napi ismeretében közvetlenül leolvasható, ha újabb eső nem esik. Berze [ATE, 1976] vizsgálatai a Kondoros-völgy tenyészidei lefolyási adataira vonatkoznak, illetve azok közül azokra, melyeknél az összegyülekezési időn belül a lefolyást újabb csapadék nem zavarta. A vizsgálatból azokat az eseteket is ki kellett zárnia, melyeknél az éjjeli fagyok a kiürülés hidraulikai jelenségét a szakaszos utánfolyás miatt zavarták. Az április 1.—szeptember 30. közötti lefolyások feldolgozásával, a kiürülési folyamat jellemzésére 344 adatból igen megbízható kapcsolatot (/• = 0,96) kapott. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a felszíni víz megjelenése és lefolyása gyakorlatilag együtt jár a hóolvadás, illetve az eső időtartamával. Ha a kiürülési görbét (16. ábra) nézzük, jól látható, hogy az első napok után már csak a kis hozamú értékek szerepelnek, a kiürülés kezdetén a vízhozam éppolyan gyorsan esik vissza, mint ahogyan a lefolyáshullám vízhozamának emelkedése esetében is a hirtelen növekedést (1 — 2 nap összegyülekezési idő) tapasztaltuk. A kistérségben, az esetek többségében, nem hosszú belvíz7* 99
