Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 3. Az időszakos vizbőség jelenségei
25. táblázat. A terméscsökkenés százalékos aránya December hóban Január hóban Február hóban A növény megnevezése ha az elöntési 3 7 11 15 3 7 11 15 3 7 11 15 akkor a termésŐszi kalászosok (őszi takarmány- keverékek) 5 10 20 5 10 15 5 10 20 Repce 5 10 20 40 — 10 20 30 — 10 30 40 Évelő takarmányok Rét és legelő — — 5 10 — — 5 10 — — 5 10 Tavaszi kalászosok Kukorica Cukor- és takarmányrépa Burgonya Kender Napraforgó Kertészet, gyümölcs, — egyéb A tenyészidőn kívül, amikor az utolsó kaszálás után már kissé megerősödött, de szuny- nyadó állapotban levő növényzetet borít el a belvíz, a 3—7 napos.elöntés nem okoz kárt, a 11—15 napos elöntés pedig legfeljebb 5—10 százalékos kárt idéz elő. Más a helyzet, ha kitavaszodáskor — a növényzet sarjadzása után — jelentkezik az elöntés. Ilyenkor ugyanis a víz hőmérsékletétől függően már a 7 napos elöntés is 25—30, sőt 40 százalékos kárt okozhat. Ha a huzamosabb idejű elöntés a kaszaérett növedéket éri, a kár 100 százalékos is lehet. Ugyancsak teljes lehet a kár, ha késő tavasszal vagy nyár elején tartósabb ideig lepi el a víz a növényzetet (25. táblázat). A tenyészidőben, amikor a víz hőmérséklete a 20—22 C°-ot eléri, vagy azt meghaladja, már a 3—7 napos elöntés hatására is jelentős kár mutatkozik. A herefélék ilyenkor megsárgulnak, fejlődésükben visszamaradnak, 7—11 napos elöntés hatására kiritkulnak, 11—15 napos elöntés következtében pedig nagy részben kipusztulnak. A lucerna csak akkor díszük jól, ha a talajvíz magassága nem több 80 centiméternél. A lucernára a belvíz okozta magas talajvízszint káros, kiritkulását és kipusztulását okozza. A nyár végi vetésű évelő takarmányokban — ha a vetés már jól megerősödött, és a növényzet szunnyadó állapotban van —, a tenyészidőn kívüli elöntés nem okoz jelentős kárt. A kora tavaszi belvíz akadályozza a vetési munkákat, és rontja azok minőségét. Ha pedig az elöntés a csírázásban levő vetést éri, akkor a kár 100 százalékos lehet. A több éves, jól beállott évelő takarmányok tenyészidőn kívüli pár napos elöntése hasznos, mert az állati kártevőket (mezei pocok, ürge) a vízborítás elpusztítja. Az évelő takarmányok belvízkárait a 25. táblázat harmadik sora tünteti fel. A tavaszi vetésekben a téli vagy kora tavaszi belvíz elsősorban azzal okozhat nagy kárt, hogy a talajelőkészítést és így a vetést is késlelteti. Különösen vonatkozik ez a korai 90
