Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 2. Az állandó vizbőség jelenségei
az egyes növénycsoportoknak megfelelően a következő talajvízállás-optimumot állapította meg: Pázsitfűfélék, herefélék, zöldségfélék 40—60 cm talajvízmélység Répafélék, kender, napraforgó, szegletes lednek, szudáni fű, dohány 40—100 cm talajvízmélység kukorica, burgonya, kalászosok 60—80 cm talajvízmélység Általában 20 centiméteres talajvízszint-süllyedéskor a vízhiány pótlásáról kell gondoskodni. 40 cm-nél nagyobb talajvízszint-süllyedés esetén a növényzet már erősen károsodik. Átlagos 20 cm-es talajvízszint-emeléshez 40 százalékos hézagtérfogat esetében 80 milliméternek megfelelő vízmennyiség pótlása szükséges. A láptalajok, kolloidális összetételük folytán, nagyon változtatják térfogatukat. Kiszáradáskor összezsugorodnak, 15—20 cm széles repedések is keletkezhetnek bennük, majd telítődéskor újra felduzzadnak. A nagyobb záporesők és a hőmérséklet ingadozása térfogatváltozást idéznek elő, és ez a sajátosság fokozza a felfagyás lehetőségét. A láptalaj vízszívó és duzzadó képessége igen nagy. A magába szívott nedvességet azonban nagyon meg is köti, ezért holtvíztartalma aránylag nagy. Míg a mezőségi talaj holtvíztartalma 10—15, a homoktalajé 2—5, addig a láptalajé 27—49 súlyszázalék. Ezért az öntözést már akkor meg kell kezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma 65% alá csökken. A láptalaj, bár sötét színű humusztalaj, mégis kimondottan hideg, mert nagy víztartalma miatt nehezen melegszik. Emiatt a növények kedvező fejlődéséhez szükséges felmelegedés tavasszal jóval későbben indul meg, mint ásványi talajon. Mivel a láptalaj lassan melegszik, a hőmérsékletingadozásokra kevésbé reagál, ezért 15 cm-es mélységben a légkör éjjeli lehűlése már alig észlelhető. Jellemző, hogy az ásványi talaj legmagasabb napi hőmérséklete a kora délutáni órákban, a láptalajé pedig csak este észlelhető, mert a levegő felmelegedését a láptalaj későbben követi. A kisugárzási fagy a láptalajon nagyobb veszélyt jelenthet, mint az ásványi talajon, mert a talaj menti levegő a mélyebb fekvésben jobban lehűl. A fagy különösen száraz, laza 78
