Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 4. A vízi létesítmények gyomosodása elleni küzdelem
A hatás azonban csökken hűvös időben, kifejlett, érett és szunnyadó élettevékenységű növényen. Előnyei: A Basfapon: gyorsan elbomlik a talajban, nem káros az állatokra és nem mérgező az emberekre, nem gyúlékony és nem robbanékony, nem bomlik el, ha vizes edényben tárolják. A Basfapon keverhető kiegészítő hormonos anyagokkal. Legjobb magyar gyártmányú kiegészítője a 2,4 D-tartalmú Dikonirt. Dikonirt használata esetén a mezőgazdasági területekre alkalmazott mennyiség 1,5-szörösét célszerű adagolni. Mivel a Basfapon csak az egyszikű növényeket pusztítja, teljes hatás csak a két vegyszer együttes adagolásától várható. A vízből kiálló növények vegyszeres irtásának külső körülményei rendkívül változatosak lehetnek. A kezelés hatékonyságát befolyásolják: a talaj minősége, nedvességtartalma, tömörsége, a növények fajtái, fejlődési állapota és sűrűsége, az éghajlati tényezők stb. A változatok széles lehetőségei nem teszik lehetővé általános érvényű részletes használati utasítás készítését. Az általános irányelveket a helyi körülményeknek megfelelően kell alkalmazni. Bár a Dalapon a fiatal gyomokat is pusztítja, hatása eredményesebb — különösen nád, gyékény esetében — ha a növényeket fejlettebb, nagyobb lombozatú állapotukban permetezzük. Tehát virágzás előtt adagoljuk ki. Ez rendszerint június derekát jelenti. Későbbi permetezés (július—augusztus) hatása is kiváló, sőt — egyes tapasztalatok szerint — hatása a következő évre így még eredményesebb is. Ez esetben azonban az öregebb, elfásodottabb növényzet elhalt szára lassabban korhad, kikaszálásáról vagy égetéséről gondoskodni kell. A Dalapon válogatás nélkül pusztítja a kultúrnövényeket is. A kultúrnövényhez való jutását meg kell akadályozni. Ezért közepes vagy erősebb fokozatú szélben — mely a permetlevelet a környező hasznos növényzetre tudja elsodorni, a permetezés tilos. A szakszerűen végrehajtott kezelés ellenére a víz felszínére jutó permetcseppecskék és az ebben levő hatóanyag a vízben olyan mértékben hígul fel, hogy ennek eredményeként másodlagos — vizen keresztüli károsodást eddig még sehol sem tapasztaltak. Elővigyázatosságból azonban — ha a csatornában levő víz mennyisége kicsi, — ha a gyom mennyisége nagy és ezért bőséges permetezést alkalmaztunk, akkor ennek a csatornának vagy csatornaszakasznak vizét először engedjük le és csak az utánpótolt friss vízből öntözzünk. Dalapon a halakra nem mérgező. A Dalaponos vegyszerezés azonban másodlagosan káros lehet a halállományra olyan formában, hogy a nagy mennyiségű, egy időben pusztuló gyom sok oxigént fogyaszt, és az így keletkező oxigénhiány az állóvizekben kedvezőtlen körülményeket teremthet a halak számára. Ilyen esetben a vegyszerezést szakaszosan tanácsos végrehajtani. A Dalapon csak kis mértékben mérgező az emberi szervezetre (LDS0 értéke 6950—8120 mg/kg élősúly). A bőrfelületre jutva gyulladásos megbetegedést okozhat. Ezért permetezéskor a dolgozókat védőruhával, szemüveggel és kesztyűvel kell ellátni. Ha a Dalapon a szembe jutna, a szemet 10—15 percig tiszta vízzel öblögetni kell. 232
