Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
szét, a hajlatok mentén szétfolyik, eróziót, és a talajszerkezet teljes szétiszapolását okozza. A tábla pár centiméterrel magasabb részei pedig ugyanakkor szárazon maradnak. Az ilyen öntözés több kárt tesz, mint hasznot, esetleg az egész tábla gépesített művelését akadályozza meg vagy hátráltatja hosszú hetekkel a jó idő beköszönte után is. Az ősszel helyesen elkészített öntözőhálózattal berendezett területek télen készen várják azt az időt, amikor rájuk kerül a sor a télen is állandóan érkező szennyvíztömegek fogadásában. A szovjetunióbei i tapasztalatok szerint a vastag hótakaró és a —15 C°-ig a kemény fagy sem akadályozza a felületi öntözéseket, ha az öntözőhálózatot megfelelően alakították ki. Az öntözésre berendezett őszi szántások tavaszi vetési munkái előtt a táblák belső öntözőhálózatát (barázdák, terelőgátak stb.) természetesen el kell bontani. A téli, késő őszi és kora tavaszi szennyvízelhelyezéshez szükséges fás és gyepes területek, továbbá az e célra felhasználandó szántók kiterjedésének és egymáshoz viszonyított arányának meghatározásakor szem előtt kell tartani, hogy — a fás területek legfeljebb 2—3 árasztó öntözést, — a gyepes területek 1—2 árasztó vagy csörgedeztető öntözést, — az évelő takarmányok 1—2 csörgedeztető öntözést, végül — az őszi mélyszántások 1 barázdás áztató vagy sávos csörgedeztető öntözést bírnak el az őszi, téli és kora tavaszi időszakban. A szennyvíz hasznosítása öntözés nélkül Sok város, illetőleg ipartelep esetében valamilyen oknál fogva nem lehetséges a szennyvízhasznosítás öntözéssel. Ilyen ok lehet, hogy nem mindenütt van elegendő kiterjedésű szennyvízöntözésre alkalmas talaj. Ebben az esetben a szennyvíz oldott, lebegő és úszó anyagaiban levő növényi táplálóanyagok kárbavesznek, ha hasznosításukról nem gondoskodunk. Ez utóbbi kétféleképpen történhet: — a szennyvíziszap kinyerésével és hasznosításával, — a derített szennyvíz halastavakba táplálásával. Szennyvíziszap A szennyvíziszap a szennyvíz ülepítése (vagyis mechanikai tisztítása) alkalmával keletkezik. A szennyvíziszap jelentős részét a fekáliák alkotják, de megtalálható benne a szennyvíz egyéb szennyeződése is. A szennyvíziszap nagy víztartalmú, bűzös anyag. Kezelése nem veszélytelen, mivel a szennyvíz fertőző csírái, a különféle féregpeték is leülepednek benne. 61. táblázat. A szennyvíziszap és az istállótrágya növényi tápanyagai, % Megnevezés Víztartalom N P K Ca Összes szerves anyag Kirohasztott szennyvíz- iszap Istállótrágya 80—85 77 0,9 0,54 0,05—0,09 0,25 0,06—0,25 0,7 0,3—0,7 0,7 15—17 17 206
