Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

/

ő

i=szivattyúegységek 7'venturi mérők 3-tolózárak

k'vizhozammérő 5=oldótartályok 6= tolózárak

67. ábra. Műtrágyaoldás elvi elrendezése nyomásközpontoknál

Az esőztetőfürt (vagy rendszer) nyomásközpontjának nyomóoldalához mellékáramkörrel kapcsolódó műtrágyaoldó berendezésnek sok előnye van:

— Elkerülhető az öntöző gazdálkodásban alkalmazandó — sokszor óriási tömegű — műtrágyának földúton a táblákhoz való kiszállítása.

— A műtrágyaoldó-tartályok legalább kettős beépítésével a műtrágyázás folyamatossá tehető.

— A tartályok megfelelő elhelyezésével és tolózárakkal megoldható, hogy a nyomásközpontból kiágazó fővezetékek egyikével műtrágyát adagoljunk s ugyanakkor a többi fővezetékről zavartalanul öntözhessünk tiszta vízzel.

— A központi műtrágyaoldó berendezés beruházási költségei kisebbek, mint az azonos teljesítményt nyújtó, sok kis hordozható műtrágyaoldó tartályé (68. ábra).

A műtrágyák oldási ideje igen fontos körülmény az esőszerű öntözéssel együttesen végrehajtott műtrágyázáskor. A mellék áramkörre kapcsolt hordozható műtrágyaoldóval végzett vizsgálatok szerint az oldás sebessége a mellékáramkör vízhozamával lineáris összefüggést mutatott. A nagyobb vízhozamok esetén (illetve az ennek megfelelő nagyobb vízsebességek esetében) az ^összefüggés hatványozottá vált, mivel az oldódáshoz a műtrágyaszemcsék elsodródása is társult.

Az eddigi vizsgálatok szerint azt rögzíthetjük, hogy elsodrás nélkül pétisóból és

kálisóból 1 //sec-es vízsugár 1,5 kg műtrágyát,

szuperfoszfátból 1 //sec-es vízsugár 0,7 kg műtrágyát

képes kioldani egy perc alatt.

Az arányok az egyéb foszforos műtrágyák használatakor is hasonlóak vagy még kedvezőtlenebbek. Ezért az esőszerű öntözéssel való együttes műtrágyázásra alkalmasabbak a N- és K-műtrágyák.

186