Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
végbe, és a talaj szerkezete aránylag épségben marad. Ha a barázdákban sok a víz, a barázdaközök talajának szerkezete erősen romlik, szellőzése csökken. Ez sok tekintetben lerontja az áztató öntözés előnyeit. Ha azonban helyesen hajtjuk végre, úgy aránylag kis víz- mennyiséget, kis párolgási és elszivárgási veszteséggel — tehát jó hatásfokkal — oszthatunk szét ezzel a módszerrel. Az egyes öntözések során egy-egy barázdába kiadagolható öntözővíz mennyiség, ha a párolgási veszteség értéket elhanyagoljuk t(!b — Ybl + Bht Az árasztott barázdák megtöltésekor arra kell ügyelni, hogy az alkalmazott vízsugár ne mossa el a talajt. A fenti kifejezésből a barázda megtöltéséhez szükséges idő / — ^bl + Bh, <lb mivel az öntözési normából az egy-egy barázdába jutó vízmennyiség azonos a Vbl + Bbl kifejezéssel, vagyis tehát Ybl ' Bbt — Vi’S-lbm Y-s-löm ‘7b Az öntöző táblacsatorna vízhozamát (qc) végeredményben annyi barázdába kell a t idő alatt vezetnünk, ahány számára elgendő vízsugarat szolgáltat. Vagyis az egyidőben vízzel feltölthető barázdák száma (Nfc) Ni = q£_ Qi Az öntözőcsatorna vizét — a vele párhuzamos barázdák között az öntözési eljárás osztóelemei segítségével osztjuk szét. Ezekbe dudák, vagy szivornyák segítségével vesszük ki az öntözőcsatorna vizét. Az időszakos öntözőcsatorna vizét szétoszthatjuk — az árok oldalának átvágásává), — elosztó barázda alkalmazásával és — kis átmérőjű szivornyákkal. Ha az öntözővizet az öntözőárkok oldalának átvágásával bocsátjuk a barázdákba, úgy minden egyidejűleg vízzel megtölthető barázda végén kapával vágjuk át az árok falát. Ennek az eljárásnak igen nagy hátránya egyrészt az, hogy ezzel a művelettel tönkretesszük az öntözőárkot, azt a következő öntözéshez újra elő kell készíteni, másrészt a barázdák vízzel való megtelése az esetek többségében igen egyenlőtlenül megy végbe. Legtöbbször az következik be, hogy az egyik barázda már megtelt színültig vízzel, míg a szomszédságában az öntözővíz még a barázdahossz felét sem érte el. Az időszakos öntözőcsatorna oldalának sűrűn egymás melletti átvágása helyett ún. elosztó vagy kisegítő barázdákat is szoktak alkalmazni. Ez a kisegítő vagy elosztóbarázda az öntözőcsatornából kiindulva — azzal párhuzamosan halad, és 4—8 barázdavégződést fog össze. így az időszakos öntözőcsatornákat minden 4—8 barázdához csak egy helyen kell megnyitni, mert a barázdába már az elosztóbarázdából jut az öntözővíz. 175
