Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
A tömlők vízellátása történhet: — mélyvezetésű csatornából szivattyúval, — magasvezetésű csatornából szivornyával vagy dudával, — héjcsatornából szivornyával vagy külön e célra kiképzett csatlakozó elem segítségével, — nyomócső nyomását csökkentő vízkivételi csapon. Esőztető öntözéskor a tömlők a fém vagy műanyag gyorskapcsoló fejjel ellátott hordozható csővezetékeket helyettesítik. Ennek megfelelően nagyobb nyomáson kisebb vízhozamokat szállítanak, mint felületi öntözéskor. A nagy nyomás elviselésére valamilyen műanyagszálból, illetőleg anyagból szőtt és műanyaggal impregnált vagy textilbetéttel megerősített gumi alapanyagú tömlő alkalmas. A hordozható tömlők üresen rendszerint egy-egy könnyen forgatható dobra csévélhetők fel. Az 51. ábra Sajó és társainak újítása alapján kialakított hordozható tömlős esőztető berendezés üzemállásának elrendezését mutatja. Hasonló berendezéseket alkalmaznak már Ausztriában, Izraelben és egyéb országokban is. A tömlők előnyei a merev gyorskapcsolófejes csővezetékekkel szemben kézenfekvőek, ugyanis — az esőztető berendezés vagy szárnyvezetékeinek telepítése új üzemállásba rövidebb idő alatt, kevesebb kézi és gépi munkával lehetséges, — a dobokra feltekercselt tömlők kevesebb helyet foglalnak el, könnyebben szállíthatók, — hajlékonyságuknál fogva rendkívül könnyen hozzáidomíthatók a terep vagy a tábla különféle alakjához. A merev csővezetékekkel szemben, egyetlen hátrányként víztelenítésük viszonylagos nehézsége említhető. A tömlős esőztető berendezések előnyeik ellenére még nem terjedtek el, térhódításuk a jövőben várható. Az öntözés módszerei Az öntözővizet a táblán belül az öntözési eljárásnak megfelelő szállítóhálózattal a vízadagolást szolgáló öntözőelemekig juttatjuk. Ez utóbbiak az alkalmazott öntözőmódszerektől függően a legkülönbözőbb megoldásúak lehetnek. Az öntözési módszereket három főcsoportba sorolhatjuk: •— felületi öntözési módszerek, — altalaj öntözési módszerek, — esőszerű öntözési módszerek csoportjára. Felületi öntözéskor a víz a talaj felszínén különböző öntöző elemekben a gravitáció hatására mozog és e közben szivárog a talajba. A vízmozgás típusától függően beszélünk: árasztó, csörgedeztető, áztató stb. felületi öntözési módokról. Altalaj öntözéskor a víz a talaj felszíne alatt mozog, s e közben szivárog a talajba. Az esőszerü öntözéskor az öntözővizet gépi berendezésekkel vagy kézzel szétszórjuk a talaj feletti légtérbe, ahonnan esőhöz hasonlóan cseppekben hull a növénytermesztési térbe. Az előbbi módszerektől abban különbözik, hogy helyesen végrehajtva — sem a talaj felületén, sem alatta vízszintes irányú vízmozgás nem alakul ki, a víz függőleges irányú szivárgással jut a gyökérzethez. Az esőszerű öntözési módszerrel a transzspirációs zóna vízkészletének növelése is lehetséges. 162
