Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 4. Az öntözés elvi alapjai
Az öntözővíz a tápanyagoknak oldószere és szállító eszköze is lehet. Az öntözővíz jó hasznosulását nagyban fokozhatja a legelőnyösebb időpontban mennyiségben, összetételben és formában történő tápanyag adagolás. A tápanyagutánpótlásban az öntözésnek jelenleg két formáját ismerjük: — a levéltrágyázást, — a trágyázó öntözést. Levéltrágyázáskor az öntözővízben elkevert vagy feloldott műtrágyát esőztető berendezésekkel juttatjuk a növényzetre, hogy a hatóanyagot a leveleken keresztül vegye fel. A trágyázás célja kiegészítő trágyázás. Trágyázó öntözéskor az öntözővízbe kevert (vízben oldott) trágyát a talajra juttatjuk, hogy beszivárogva, a gyökérzettel hasznosítsa. Mind az esőszerű, mind a felületi öntözési módszerek alkalmasak lehetnek a cél elérésére. Trágyaként műtrágyák (folyékony műtrágyák) és finom elosztású (diszpergált) szerves trágyák használhatók fel. A hőháztartási viszonyokba való beavatkozás. Ennek módjai: — melegítő öntözés, — hűtő öntözés, — fagyvédelmi öntözés. Hazánkban az értékesebb és fagyra különösen érzékeny kultúrák tavaszi védelmében lehet jelentősége (gyümölcs, szőlő) az utóbbinak. A fényviszonyok befolyásolása. A vízcseppek sajátos optikai viselkedése és a mikrotér páraviszonyaira gyakorolt hatása felhasználható a növénytermesztési tér (elsősorban a gyümölcstermések felületét körülvevő mikrotér) természetes fényviszonyainak befolyásolására. Ebbe a csoportba sorolhatók: — a színesítő öntözés, — at szúsító öntözés. Mindkettőre a termésképződés utolsó szakaszában kerülhet sor. Az előző az almaféléknél, utóbbi a szőlő öntözésénél. A gyümölcs felületére hullott vízcseppek kellő napsütésben javítják a termés minőségét, tetszetős színét, fokozzák cukor- és zamatanyagait. Kis intenzitású, jól porlasztott esőszerű öntözéshez kötött. Öntözés és növényvédelem. A kémia fejlődése sok hasznos eszközt ad a növényvédelem kezébe. Ezeknek az anyagoknak, a káros biológiai szervezetek, gyomnövények, baktériumok, gombák, vírusok, állatkártevők életterébe juttatása az öntözővíz segítségével, csökkentheti a védekezés önköltségét. Ezért számos országban részletekbe menő kutatómunka folyik az irányban, hogyan lehet a védekező anyagokat az öntözővízzel egyidejűén a mindenkor szükséges időpontban és mennyiségben bejuttatni a veszélyeztetett helyekre. A külföldi kísérleteknek tudományos ellenőrzése és továbbfejlesztése után kerülhet sor az ilyen célú öntözések hazai nagyüzemi alkalmazására. Az öntözőberendezések jó kihasználása azt kívánja, hogy a felsorolt célok közül egyszerre több megvalósítható legyen ugyanazzal az öntözőberendezéssel. Ez gyakran a növénytermesztési jelleg különbözősége miatt, egy menetben nem érhető el. Ilyenkor a gazdaság határozza meg, hol, mikor kerüljön sor a különböző célok kitűzésére. Az öntözés ideje és tartama Az öntözés idejének meghatározása bonyolult. Számos biológiai, vízgazdálkodási és üzemszervezési összetevő eredője. Biológiailag optimális az öntözés ideje, ha a gyökérzóna talajának nedvességtartalma a könnyen felvehető vízkészlet alá csökkent. Ennek nagysága az egyes növényfajoktól, fajtáktól, sőt életszakaszoktól függően, akkor alakul 138
