Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 3. Az öntözővíz

termesztett növényfajtól és életszakasztól leginkább függő gyökérzóna mélységétől (m) (36. táblázat) függ:

W = Wfm

Rendszeres és megfelelő öntözés esetén a növények vízellátásában ennél mélyebb talajszelvény gyakorlatilag nem vesz részt.

Az ET nagyságát — rizsnövény állományban — 1957—1962 között, egyéb öntözött szántóföldi növényállományokban pedig 1963 óta mértük. Kísérleteink és mások kísérleti eredményeinek összefoglalásáig azonban hasznosnak találtuk az ET két módszer szerinti meghatározást számítással. Az ET meghatározásának általunk alkalmazott egyik módszere a BLANEYnek és CRiDDLE-nek, a másik pedig TuRcnak a 2. fejezetben ismertetett képlete.

A számításokhoz az 1951—1964 évek csapadék, középhőmérséklet és napfénytartam havi értékeit használtuk fel.

A kapott eredményeket a 37. táblázatban foglaltuk össze. Megadtuk az öntözövízigény átlagos nagyságát és 25—50, illetve 75 százalékos gyakoriságú értékeit. A táblázatban feltüntettük az eva- potranszspiráció számításának két eltérő módszeréből következő öntözővízigény-különbségeket is.

A táblázat a cukorrépa átlagos öntözövízigényét Gödöllő térségében a talajnemtől függően 147—251 mm-ben, illetve 166—265 mm-ben adja. Négyévenként azonban 211—321,230 — 325 milliméternél nagyobb öntözővízigényre is lehet számítani.

Debrecen éghajlati viszonyai között — a cukorrépa átlagos öntözővízigénye 190 — 293 mm, 223—323 mm között mozog, a talaj víztárolóképességétől függően. Ez mintegy 40 milliméterrel nagyobb, mint gödöllői viszonyok között.

Az évek 25 százalékában jelentkező aszályos években azonban 270 -346 mm, 280 — 380 öntözövízigény is jelentkezhet.

A táblázat a kukorica öntözővízigényére vonatkozó eredményeket is mutatja. Gödöllői viszonyok között annak átlagos értéke 189- 290 mm, 269 — 369 mm között helyezkedik el, ugyanezen értékek Debrecenre vonatkoztatva 220 — 339 mm, 318 418 mm között változhatnak. A 25 százalékos gyakoriságú aszályos években azonban az öntözővízigény Gödöllőn 244 — 369, 308—412 mm fölött valószínűsíthető.

Az őszi búza átlagos öntözővízigénye Gödöllő térségében 11 78 mm, 23 — 113 millimétert

tehet ki.

Ugyanezek az értékek debreceni viszonyok között 24—109 mm, 42—138 milimétert érhetnek el. Érdekes, hogy az aszályos éveknek tekinthető 25 százalékos gyakoriságú értékek Gödöllőn 0—116 mm, 49—150 mm, Debrecenben pedig 51—176 mm, 76—176 mm közötti értékkel valószínűsíthetők.

A számítások eredményeiből levonható fontos megállapításunk, hogy a két különböző módszerű ET számítás az őszi búza és cukorrépa esetében gyakorlatilag közel azonos öntözővízigény értékekhez vezetett. A kukorica esetében azonban már nagyobb eltérést — az átlag esetében kb. 25 százalékot — mutatnak.

A számított értékek nem elhanyagolható különbségei miatt az öntözött viszonyok között fellépő potenciális evapotranszspirációs mérések és országos kutató állomás hálózatban hazai megfigyelések vannak folyamatban. Az állomások munkájának eredményeként néhány év múlva a jelenleginél pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre az egyes öntözött növények öntözővízigényének meghatározásához. Az előzőekben közölt adatok inkább csak példaként, az általunk kidolgozott számítási módszer bemutatására szolgálnak.

Az öntözővízigény netto vízmennyiséget jelent, amely nem foglalja magában a kiadagolás technikájától (módjától) és a környezeti tényezőktől függő és különböző nagyságrendű veszteségeket (V).

127