Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 2. Az öntözés néhány fontos, növénytermesztéssel összefüggő alapfogalma
Számos helyen lehetőség nyílik az ipari és kommunális szennyvizek egy részének mező- gazdasági hasznosítására. Számítunk az esőztető öntözés arányának további növelésére. Ennek részben közgazdasági, részben növénytermesztési technológiai okai vannak. Az esőztető öntözés növeli az ipari eredetű munka arányát, a munka termelékenységét, és kedvezőbb munka- körülményeket nyújt, mint a felületi módszerek. Termesztéstechnológiai szempontból pontosabb a vízgazdálkodás, megoldhatók a különleges célú öntözések (fagyvédő, trágyázó, növényvédelmi, talajvédelmi, betakarítási stb.). 2. Az öntözés néhány fontos, növénytermesztéssel összefüggő alapfogalma Az öntözés mesterséges beavatkozás a növénytermesztési tér vízháztartási viszonyaiba. Elsődleges feladata, hogy a növények életéhez és a nagy termések eléréséhez szükséges vizet akkor szolgáltassa, amikor a természetes csapadék mennyisége, megoszlása, tárolódása illetve a légtér páratartalma kedvezőtlen. Az öntözés egyrészt vízgazdálkodási tevékenység, másrészt a termesztéstechnikai tényezők komplex rendszerének fontos, sokszor döntő jelentőségű tagja. Közvetlenül hozzájárul a növénytermesztés biztonságának fokozásához, a nagyobb termések eléréséhez, esetenként új, intenzívebb kultúrák termesztésbe vonásához. Az öntözésnek ez a kettős oldala sok problémát vet fel mind a mezőgazdasági, mind az általános mérnök számára. Ezeket az jellemzi, hogy a termelő munkában nem választhatók el a vízgazdálkodási és termesztési tennivalók, közöttük szoros a kapcsolat és a kölcsönhatás. Az öntözés mint a termesztéstechnikai tényezők egyike, csak akkor vezethet a várt eredményekhez, ha az egyéb tényezők hatása is kedvező. Ez azt jelenti, hogy a vetésnek, a talajművelésnek, a talajerőgazdálkodásnak, a gyomirtásnak stb. is egyre szakszerűbbnek, intenzívebbnek kell lennie részben az öntözés kiterjesztését megelőzően, részben azzal párhuzamosan. E tényezők csökkenthetik vagy növelhetik az öntözés biológiai és gazdasági hatékonyságát, ugyanakkor az öntözés nagymértékben elősegítheti e tényezők kedvezőbb érvényesülését. Mindezek eredőjeként jelentkezhet a biztosabb és bővebb termés. Mielőtt az öntöző gazdálkodás részletes tárgyalásához kezdenénk, szükséges néhány vissza-visszatérő fogalom meghatározása. Félreértésük káros következményekkel járna mind a tervezéskor, mind az üzemeléskor. A növényállomány öntözövízigénye az a vízmennyiség, amely a természetes csapadékon kívül a növényállomány vízigényének kielégítéséhez szükséges. A növényállomány öntözővíz-szükséglete a növényállomány öntözővíz igényének kielégítéséhez szükséges, az öntözés folyamán fellépő veszteségekkel növelt vízmennyiség. Öntözési cél valamely környezeti tényező kedvező irányú módosítása víz segítségével. Öntözési idény a tenyészidőszak öntözést kívánó szakasza. Öntözővízadag az a tényleges vízmennyiség, amelyet a növényállomány vízszükségletének kielégítése érdekében egy-egy öntözéssel a növényállományban szét kell osztani. Tervezési segédlet: mértékadó időjárású helyzetben-, és viszonyok között adagolandó öntözővíz-mennyiség az öntözési idény-norma. Öntözési norma az idénynorma bontása öntözési időpontokra és esetenként adagolandó mennyiségekre. Fő öntözési idény (mértékadó időszak) az öntözési idénynek az a szakasza, amelyben az öntözött egység öntözővíz-szükséglete meghaladja az egész öntözési idény öntözővízszükségletének átlagát. 114
