Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem

képességét. Ennek érdekében olyan eszközökkel célszerű a talajt művelni, amelyek a talaj- felszínen víztárolásra alkalmas mélyedéseket hagynak hátra. A célnak akkor felelnek meg, ha vízszintes irányban dolgoznak. A vízszintes művelés során kialakuló ormok és mélye­dések fékezik a víz elfolyását. Ha azonban ezekkel az eszközökkel a talajművelés hegy­völgy irányúak (5. kép), a visszahagyott barázdák az erózió rendkívüli elősegítőivé válhat­nak. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben végzett kísérletek bizonyítják, hogy azonos csapadék esetén a lejtő irányú szántásról gyakran háromszor annyi talaj mosódhat le, mint a rétegvonallal párhuzamos irányú szántásról. A rétegvonallal párhuzamos irányú szántás mellett igen kedvező a mélylazítás. A kísérletek eredményei igazolják, hogy az eróziónak kitett szántó- területeken a legeredménye­sebb talajművelési módszer a rétegvonallal párhuzamos szántás altalajlazítással kom­binálva. A vízszintes irányú altalaj­lazítással még a kötöttebb altalajú területeken is csök­kenthetjük a felületi vízkép­ződést. Jelentősen növeli a talaj pórustérfogatát és így a talaj vízvezető és vízbefo­gadó képességét is. A talaj felszínét is hullámossá teszi, ami csökkenti az elfolyást. Az altalajlazítás annál hatá­sosabb, minél szárazabb a talaj, ezért célszerű tarlóhán­tás után végezni. A nedves talajban a talaj el kenésével károkat is okozhat. A tarlóhántás a talajvédő talajművelés egyik vitatott kérdése. A tarlóhántás csök­kenti a gabonafélék tarlóma­radványai után a talajfedett­séget. A tarló aratás utáni gyors meghántása azonban akadályozza a talaj kiszára­dását, és ezáltal a biológiai aktivitás fokozásával növeli annak vízbefogadó képessé­gét is. A tarlóhántást altalaj- lazítókkal felszerelt, váltva forgató ekével, sekélyen cél­szerű végrehajtani. A baráz­daszeleteket a hegy felé kell 28. táblázat. A növények csoportosítása talajvédelmi hatásuk szerint A talajvéde­lem hatásfoka A növények ranghelye a védőhatás sorrendjében JÓ 1. Állandó gyep (kaszálással hasznosítva) 2. Herefüves keverék 3. Lucerna 4. Vörös here 5. Baltacím 6. Szarvaskerep Közepes 1. Bíbor here, repce 2. Őszi takarmánykeverék 3. Őszi árpa 4. Őszi rozs 5. Tavaszi árpa, rozs 6. Őszi búza 7. Töltögetett burgonya Gyenge 1. Tavaszi takarmánykeverék 2. Borsó 3. Bükköny 4. Csalamádé 5. Szudáni fű 6. Szójabab 7. Bab 8. Burgonya Rossz 1. Takarmányrépa 2. Cukorrépa 3. Dohány 4. Napraforgó 5. Kukorica 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom