Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem
képességét. Ennek érdekében olyan eszközökkel célszerű a talajt művelni, amelyek a talaj- felszínen víztárolásra alkalmas mélyedéseket hagynak hátra. A célnak akkor felelnek meg, ha vízszintes irányban dolgoznak. A vízszintes művelés során kialakuló ormok és mélyedések fékezik a víz elfolyását. Ha azonban ezekkel az eszközökkel a talajművelés hegyvölgy irányúak (5. kép), a visszahagyott barázdák az erózió rendkívüli elősegítőivé válhatnak. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben végzett kísérletek bizonyítják, hogy azonos csapadék esetén a lejtő irányú szántásról gyakran háromszor annyi talaj mosódhat le, mint a rétegvonallal párhuzamos irányú szántásról. A rétegvonallal párhuzamos irányú szántás mellett igen kedvező a mélylazítás. A kísérletek eredményei igazolják, hogy az eróziónak kitett szántó- területeken a legeredményesebb talajművelési módszer a rétegvonallal párhuzamos szántás altalajlazítással kombinálva. A vízszintes irányú altalajlazítással még a kötöttebb altalajú területeken is csökkenthetjük a felületi vízképződést. Jelentősen növeli a talaj pórustérfogatát és így a talaj vízvezető és vízbefogadó képességét is. A talaj felszínét is hullámossá teszi, ami csökkenti az elfolyást. Az altalajlazítás annál hatásosabb, minél szárazabb a talaj, ezért célszerű tarlóhántás után végezni. A nedves talajban a talaj el kenésével károkat is okozhat. A tarlóhántás a talajvédő talajművelés egyik vitatott kérdése. A tarlóhántás csökkenti a gabonafélék tarlómaradványai után a talajfedettséget. A tarló aratás utáni gyors meghántása azonban akadályozza a talaj kiszáradását, és ezáltal a biológiai aktivitás fokozásával növeli annak vízbefogadó képességét is. A tarlóhántást altalaj- lazítókkal felszerelt, váltva forgató ekével, sekélyen célszerű végrehajtani. A barázdaszeleteket a hegy felé kell 28. táblázat. A növények csoportosítása talajvédelmi hatásuk szerint A talajvédelem hatásfoka A növények ranghelye a védőhatás sorrendjében JÓ 1. Állandó gyep (kaszálással hasznosítva) 2. Herefüves keverék 3. Lucerna 4. Vörös here 5. Baltacím 6. Szarvaskerep Közepes 1. Bíbor here, repce 2. Őszi takarmánykeverék 3. Őszi árpa 4. Őszi rozs 5. Tavaszi árpa, rozs 6. Őszi búza 7. Töltögetett burgonya Gyenge 1. Tavaszi takarmánykeverék 2. Borsó 3. Bükköny 4. Csalamádé 5. Szudáni fű 6. Szójabab 7. Bab 8. Burgonya Rossz 1. Takarmányrépa 2. Cukorrépa 3. Dohány 4. Napraforgó 5. Kukorica 105