Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem
A teraszozás a másik hidrotechnikai eljárás, igen nagy kezdeti beruházásokkal jár, de a beruházások hamar megtérülhetnek. A teraszok szélessége mindig a sortávolság egész számú többszöröse legyen. Meredekebb lejtőn keskenyebb teraszokat építünk. A teraszokat lehetőség szerint a gépi művelés igényeinek megfelelően kell kiképezni. A teraszok szélén, de különösen a völgy felőli oldalon egy méternél nagyobb padkát kell kihagyni, különben a terasz peremére ültetett szőlősor a szárazságtól sínylődik. 40 százalékos lejtőn már csak egy vagy két sor kerülhet a teraszra. A támfalak vagy rézsűk magassága a változó lejtés miatt eltérő. A keskeny teraszokat mikroteraszoknak is nevezzük. A teraszok termőlapjának lejtése szerint megkülönböztethetünk: — vízszintes, — lejtős (a völgy felé lejtenek), — ellenlejtős (a hegy felé lejtenek), — oldallejtős (a terasz hosszirányában lejtenek) teraszokat. A vízszintes teraszokon a művelés a síkvidékihez hasonlóan történik. A lejtős teraszok völgy felőli lejtése 5—12 százalék lehet. Ez esetben fontos árkok húzása és esetleg szintvonalas bakhátak képzése is. Az ellenlejtős terasz művelés szempontjából vízszintesnek számít, mert lejtése 3—5 százaléknál rendszerint nem több. Hegy felőli oldalán jól kiépített vízlevezető árok viszi a tábla oldalán levő vízlevezetőbe a vizet. Az oldallejtésű teraszok vízlevezetésének megszervezése szintén fontos. Oldallejtésük 2—5 százalék lehet. Ezeken a legjobb a skatulyás művelés. Megkülönböztethetünk kőtámfalas, földbeton-támfalas, gyepesített rézsüs, vízüveggel vagy szolakrollal megkötött rézsüs teraszokat. A támfalas teraszok helyszükséglete igen kicsiny, és ezért a terület csaknem teljesen hasznosítható. A támfal pereme 20 centiméterrel legyen magasabb a terasz termőlapjánál. A rézsűk közül a gyepes földrézsük terjedtek el legjobban. A rézsüket azonnal gyepesíteni kell, mert a zápor kikezdi őket. A gyepes rézsűket lehetőség szerint szőlősorral árnyékolni kell, hogy csökkenjen a talajnedvesség párolgása. A terasz csak akkor lesz biztonságos, ha a lejtőn nincs földcsuszamlási veszély. A vízfeleslegek elvezetése fontos talajvédelmi feladat akár a védeni kívánt terület fölül érkező, akár a védett területen képződő vízfeleslegekről van szó. A biztosított vízelvezetőket két nagy csoportra oszthatjuk: — gyepes vízlevezetők, — burkolt vízlevezetők, műtárgyakkal. A gyepes vízlevezetők széles és sekély, a talajművelő és erőgépekkel átjárható gyeppel borított medrek. Ezek a tábla szélén vagy akár közepén is képezhetők — ott, ahol a domborzat megkívánja —, a gépesített talajművelés, növényápolás stb. igényeinek sérelme nélkül. Nélkülözhetetlenek, ahol a lejtős sáncok vagy teraszok végén a lefolyó vízfeleslegeket a befogadóba kell vezetni. A burkolt vízlevezetők és a műtárgyak létesítése már komoly vízépítési feladat. A műtárgyak feladata kettős: egyrészt csökkentik a lefolyó víz energiáját, másrészt a kimosás ellen védik a lefolyó víz útját. A vízfeleslegek tárolása szintén a talajvédelem komplexumába tartozik. Feladata egyrészt a vízgyűjtő terület magasabb részeiről lefolyó csapadékvizek visszatartása, másrészt a víz biztosítása hasznosítási célokra olyankor, amikor vízhiányos időszak van. Talajvédő gazdálkodás A szántóföldi növénytermesztésben az eróziónak kitett területeken különösen jelentős a talajfelszín kialakítása. A lejtős területeken a talajmíívelés fontos célja, hogy fokozza a talajfelszín víztároló 104
