Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Az üzemi vízrendezési létesítmények kivitelezése
A mélyvezetésű csatornahálózatot összekötő drénhálózatnál az egyirányú esés, illetve a minimális esés legtöbbször biztosítható. Kicsit is nyugtalan terepnél csakis automatikusan állítható mélységállitásu munkagéppel lehet dolgozni. Nagyon fontos a vakonddrénezéshez az optimális tala.jned- Vesség biztosítása, mely nagyjából a plasztikus határ közelében határozható meg. A vakonddrénezés időpontja szempontjából a tavaszi időszak a legalkalmasabb, amikor a talaj nedvességi állapota a legkedvezőbb. A mélylazitást minden esetben csakis a vakonddrénezés u- tán lehet végrehajtani. Mivel mindkét munkához különböző nedvességtartalom szükséges, a mélylazitás kedvező időpontja a nyár vége, illetve a vakonddrénezést követő mélylazitásra alkalmas időszak. A mélylazitás egyedül - ha azt nem társítjuk más vízgazdálkodási beavatkozással - az esetek többségében pangóvizeket okoz, különösen a csapadékos, vagy belvizre hajlamos területen. Komplex beavatkozás egyik tényezőjeként viszont hatékony. Laboratóriumi vizsgálatok és helyszíni megfigyelések szerint a vakondjáratok tönkremenetelét elsősorban a bennük pangó, lefolyásában akadályozott viz okozza. A Mezőgazdasági Gépkisér- leti Intézet vizsgálatai azt bizonyítják, hogy ilyen körülmények között a drénvonulatok 5-6 nap alatt tönkremennek. Bár kedvező esetben a vakonddrénjáratok tartósnak mutatkoznak, gyakorlatilag maximálisan 3-5 éves, sőt gyakran csak 2-3 éves élettartamot vehetünk számításba. 5.2. A dombvidéki vízrendezés néhány sajátos kivitelezési kérdése Dombvidéken is gyakori, hogy a felszini lefolyás akadályo-
