Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
1. A vízrendezés fogalma, csoportosítása. Üzemi vízrendezés
Áttérve a vízrendezés fogalmára, érthető, hogy a vízrendezés a vízgazdálkodás csak egy része, mely viszont nélkülözhetetlen a komplex mezőgazdasági hasznosítás megvalósításához. Mig a vízgazdálkodás alatt adott terület /vízgyűjtő terület/ szinte valamennyi vizügyi kérdésének egységes elvek szerinti megoldását értjük, vízgazdálkodás alatt elsősorban a rendelkezésre álló, vagy érkező vizek levezetésével és felhasználásával kapcsolatos tevékenységről van szó. Feltárva a hidrológiai jelenségeket, és a természeti adottságokat, értékeljük a vizgazdálkodás helyzetét, a jelenlegi és fejlesztési feladatokat, a kapcsolódó beavatkozások jellegét, valamennyi komplex beavatkozás gazdasági hatását. Figyelembe véve a vízrendezés kompié« jellegét - hasonlóan a vízgazdálkodáshoz - felosztásában területi elhatárolást tehetünk. Beszélhetünk nagytérségi, területi vízrendezésről, vizgyüjtőterület rendezéséről és üzemi vízrendezésről. Nyilvánvalóan mindhárom feladat elvileg egymástól elkülöníthető, de szemléletben szorosan összefüggnek. Gyakorlatban egymástól elkülönitetten nem vizsgálhatók. A nagyból a kicsi felé haladva az igényesség lényegesen növekedik, jobban illeszkedik az adott terület gazdasági igényeihez, mig a nagy felé haladva bizonyos kiegyenlítettség tapasztalható. Ki kell térni még a talajjavitás fogalmára. Nyilvánvalóan mindaddig talaj javításról nem szólhatunk, amig az üzem területén a vízrendezést nem oldottuk meg. A talajjavitás csak a vízrendezéssel egyidejűleg, vagy annak befejezése után lehet hatásos, forditva kárbaveszett fáradtság. Beszélhetünk még felszini és felszinalatti vízrendezés fogalmáról. Bár e két tényező szorosan összefügg. A felszini vízrendezésnél a felszini vizek összegyülekezésével, lefolyási jelenségeivel, jéggel, szélsőséges legkisebb és legnagyobb vízhozamok kialakulásával foglalkozunk, melyhez dombvidéken még az eróziós folyamatok is kapcsolódnak. A felszinalatti vízrendezés alapvető tényezői a talajnedvesség és a talajviz, és ezek szabályozási lehetőségei. Ezek után áttérhetünk az üzemi vízrendezésre, közvetlen
