Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

Mindenféle megoldás alapvető feltétele a befogadó rendezése és alkalmassága a várható vizhozam fogadására.

A vízfolyás méretezésénél - az üzemi vízrendezés igénye alapján - elegendő a 10-30 ^-os valószinüségi vizhozam méretezés.

A hazai viszonyokra vonatkoztatva a kiépítésnél mértékadó árvizi vízhozamok meghatározásának összefüggéseit a Myer-féle képlet alapján Csermák B, dolgozta ki.

Ennek értéke

10-25 km2-es vízgyűjtőknél

i—

hqw = b .y J?2

5-10 km^es vízgyűjtőknél

/m!/s/

/ra’/s/

ahol

NQ^ a 3 /»-os előfordulási valószinüségi vizhozam, m5/s-ban,

B árvizi tényező /segédlet /17/ adja meg/,

F vízgyűjtő terület km2-ben

Kollár a 10 %-os valószinüségü árvizhozam alapján kidolgozott olyan módszert, mely bármely valószinüségü árvizhozamot meghatározhatóvá tesz/17/.

A csapadékadatokból való mértékadó vizhozamszámitás alapja az, hogy az a csapadék mértékadó, amelynek időtartama /T/ megegyezik az összegyülekezési idővel / / /17/

NV = * -s% • F

ahol

NQp^ p/o valószinüségü vizhozam /m’/s/,