Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
2. Néhány alapvető vízmozgási folyamat a talajban és a talaj felszínén
18 lesleges, a Talajtan tantárgy feladata. A talajban végbemenő vizmozgások legfontosabb két tagja a talajvízhez - csapadék hatására - történő hozzászivárgás és a párolgás a talaj vizteréből. A talaj felszínére érkező viz egy része beszivárog, egy része elpárolog, egy része lefolyik. A lefolyó, távozó viz- mennyiség befogadóba kerül, vagy természetes vízfolyásokba. Mezőgazdasági szempontból elsősorban a terepen vizfátyolban lefolyó, esetleg egyes foltokban összegyülekező viz fontos. A vizfátyolban lefolyó viz sebessége a lejtéstől, a felület érdességétől és a vizréteg vastagságától, tehát az eső hevességétől és az ut hosszától függ. A lefolyást a hőmérséklet is befolyásolhatja. Az összegyülekezési idő kiszámítására grafikonok, segédletek szolgálnak. Az összegyülekezési idő kiszámítása után Kenessey táblázatainak segítségével választhatjük meg a lefolyási tényezőt, melyet (X -val jelölünk. C* = (Y -, + (X2 + cx3 . Az £* ^ a lejtési viszonyoktól, CX 2 a talaj áteresztőképességétől, O' 3 a növénytakarótól illetőleg a talaj felszínétől függ. C>( értékei: 1. i<^3,5 % hajlású oldallejtőknél 2. 3,3-11 % 3. 11-35 % 4. nagyobb mint 35 %-nál 0< 2 értékei: 1. igen vizzáró talajra 2. közepesen áteresztő talajra 3. áteresztő talajra = 0,01-0,03-0,05 = 0,06-0,08-0,10 = 0,12-0,16-0,20 = 0,22-0,26-0,30 = 0,22-0,26-0,30 = 0,10-0,12-0,20 = 0,06-0,08-0,10 \ M
